Az ókorban az emberek azt hitték, hogy a fák megvédenek a gonosz szellemektől, gyógyítanak a betegségektől, erőt adnak, bölcsességet adnak, és boldogságot hoznak a házba.
- Milyen fákat ültettek a ház közelében
- Milyen fákat ültettek el otthonról
De nem minden fának voltak pozitív tulajdonságai. Az ősök úgy vélték, hogy egyes növényeket nem szabad a ház közelében ültetni.
Milyen fákat ültettek a ház közelében
Nyírfa szinte minden kunyhóban megtalálható volt. Az emberek azt hitték, hogy ez a fa megvéd a rosszindulatú járókelőktől és a szellemektől. A legenda szerint elég volt megölelni egy nyírfát, hogy nyoma se maradjon a fáradtságnak és a szomorúságnak.
Szokás volt a ház mellé akácot is ültetni. Ennek a fának a leveleiből és ágaiból még amuletteket is készítettek a rossz megjelenésből és egyéb gonoszságból.

A fehér akác az élet, az újjászületés és a tiszta szerelem szimbóluma. Azt hitték, hogy a növény erősíti a szellemi erőt és elűzi a depressziót. Az akácot a gazdagsággal is összekapcsolták.
Az ősök azt hitték, hogy az almafa a családi tűzhely őrzője. A hiedelmek szerint a fa hozzájárul a közeli rokonok közötti jó kapcsolatok megőrzéséhez.
A hárs az ókorban szent fának számított, amely boldogságot hoz a házba, ahol nő. Emellett hársfát ültettek a templomok közelében és a közterületeken.
Milyen fákat ültettek el otthonról
Az ősök úgy vélték, hogy a madárcseresznye képes volt viszályt szítani az egy tető alatt élő rokonok között. A növényt azonban a szerelem szimbólumának tekintették.
Az ókorban az volt a hiedelem, hogy a nyárfa az ember pozitív energiájából táplálkozik, és cserébe negativitással hatja át. Ezért fát ültettek otthonuktól távol, és olyan helyeken, ahol az emberek gyakran látogatnak.
Hasonló a helyzet a fűzzel. Az ősök azt hitték, hogy a fa „táplál” a ház tulajdonosainak energiájából, ezért otthonuktól távol kerestek helyet neki.