A túlvilággal kapcsolatos elképzelések személyenként változnak. Vallás, filozófia vagy más hatások hatással vannak rá. A jósnőnek, Baba Vangának is voltak bizonyos elképzelései a halálról. Halálszemléletét a tisztánlátó Vanga próféciája című könyv írja le. Míg sokan félnek a haláltól, a bolgár megnyugtatja őket, és mit mond róluk ma a modern tudomány?
„Miért félsz a haláltól? Ő szép. Vidám, szőke hajú, vidám fiatal nőnek látom. Miért mondod, hogy a halál rossz? Ez nem. A lélek nem hal meg. Csak a rossz emberek szelleme rossz, és nem akarja felvenni őket. Nem reinkarnálódnak. Van reinkarnáció, de nem mindenki reinkarnálódhat. Csak a jók és a legjobbak térnek vissza a Földre” – idézi Vangát
Vedma Vangelija Pandeva Dimitrova még konkrétabb leírást ad. „A halál után csak az emberi test hal meg. Ami megmarad, és nem rothad el, az a lélek, amely fejlődik és magasabb fokozatba lép. Ez így történik. Először közemberként halsz meg, majd diákként, később egyetemistaként, majd tudósként vagy előkelő pozícióba kerülsz és így tovább. Ilyen a lélek útja” említi Ženi Kostadinová könyve.
A tudomány azonban ugrásszerűen halad előre, és ma a halál utáni élet témáját némi szkepticizmussal tekintik, főleg a kézzelfogható bizonyítékok hiánya miatt. „Ez tisztán vallási vagy pszichológiai kérdés. Sok elmélet létezik. Az emberi faj az egyetlen, akit érdekel, hogy mi történik az élet után. Az emberek nem tudják elég jól elképzelni, hogy semminek kell lennie. De erre nincs tudományos válasz.” – mondta a portálnak egy neves pszichológus Jeroným Klimeš.