Kitalálod, melyik Bulgária leghosszabb hegye?

A Stara planina neve ellenére a fiatal, összehajtogatott hegyi képződmények közé tartozik. Főleg gránitból épül, de találunk mészkövet, gneiszeket és palákat is.
A teljes lánc átlagos magassága 722 m. A legmagasabb csúcs a Botev-hegy, 2376 m.

A Lom, Ogosta, Yantra, Kamchia, Rusenski Lom folyók Stara Planinából erednek. Két részre osztja az országot – Észak- és Dél-Bulgáriára.

Stara Planina a Staroplanina zóna négy fizikai-földrajzi régiójának egyike. Az Alpo-Himalája hegyrendszer része, különösen a Balkanidák néven ismert nagy szárazföldi tömegnek. Északon a Pre-Balkán és délen a szubbalkáni medencék között helyezkedik el. Nyugaton a szerbiai Targovishki Timok és Visocica folyókig nyúlik, keleten pedig az Emine-fok közelében eléri a Fekete-tengert.

A Stara planina 14 bolgár régió egy részének területére terjed ki: Vidin, Montana, Vratsa, Szófia, Szófiai régió, Lovecs, Plovdiv, Gabrovo, Stara Zagora, Veliko Tarnovo, Sliven, Shumen, Burgasz, Várna.

Melyik Stara Planina legmagasabb csúcsa és milyen magas?

A történelemben

Stara planina nevéhez számos dal, legenda és történet kapcsolódik. Ennek az az oka, hogy a legdrámaibb bolgár történelmi események itt zajlottak. 811-ben Krum kán megtámadta a bizánci sereget a Varbish-hágónál a Stara Planina keleti részén. Nicephorus császárt elfogják és megölik, koponyájából Krum ezüsttel kirakott poharat készít.
A rabszolgaság idején a hegy sok bátor betyárnak és népvédőnek adott otthont és adott menedéket.
Egy másik nagy csata zajlott Stara Planinában – a Shipka-hegyi csata az orosz-török ​​felszabadító háború során.

A nevek

Hemus

A legrégebbi nevek trák eredetűek – Haimon, Haimos, Hemus. A legtöbb forrás szerint „gerinc, vízválasztó, határ” jelentésű. A tekintélyes lengyel nyelvész, Jan Razwadowski megerősíti, hogy a Hemus név trák eredetű. Másrészt az ókori görög mitológiában Hemus Trákia királya volt. A legenda szerint Hemus az északi tengerek, a ködök és a tenger hullámainak ura. Egy másik hiedelem szerint Hemus trák király, a három tenger – fekete, fehér és kék – uralkodója.

Érett erdők

A 9. századi bizánci krónikákban megtalálható a szláv Verigawa név, ami „szurdokot” jelent. A középkorban népszerű volt egy másik szláv név, a Matorni gori, az orosz „erdő” szóból – hegy. A 16. és 17. században a Chiprov Balkánon az ezüstbányászattal foglalkozó helyi lakosság a hegyet „Ezüst-hegynek” nevezte.

Mi Stara Planina másik neve?

balkán

Az Oszmán Birodalom idején a hegyet Balkán néven ismerték. Innen származik a Balkán-félsziget neve.
A nyelvészek között nincs egységes vélemény a „balkán” szó jelentéséről. Az enciklopédia szerint Britannica a szó török ​​eredetű, jelentése „hegy, hegygerinc”. A szó jelentésének témája különösen fontossá vált Angelina Jolie debütáló filmje „A vér és méz földjén” után, amelyet a bosznia-hercegovinai háborúnak szenteltek. Mustafa Balbazh török ​​újságíró szerint a „balkán” név a török ​​bal (méz) és kan (vér) szavakból származik.

Egy másik feltételezés az, hogy a szó perzsa eredetű „balkaneh”, azaz „magas, aki szárnyal”. Ivan Dobrev professzor turkológus szerint a „balkáni” név török ​​eredetű, bár a modern török ​​nyelvben is létezik.

Stara planina

A mai Stara planina név 1533-ban jelent meg először Antun Vrancic dalmát utazó útleírásában.
Miért nevezik a hegyet „öregnek”?
Valószínűleg a tisztelet jeleként a hegy stratégiai elhelyezkedése és a bolgár történelemben betöltött rendkívül fontos szerepe miatt.

Ma Stara planina turisztikai célpont a tapasztalt hegymászók és amatőr hegymászók körében egyaránt. Nem a hegy területén található 3 természeti park, 1 nemzeti park, 9 rezervátum és 81 hegyi kunyhó.