A konyhában naponta rengeteg ételmaradék keletkezik. A héjak, magok, tojáshéjak, kávézacc és vacsoramaradékok zsúfolásig megtöltik a kukáinkat. Bár könnyen kidobhatjuk ezeket a hulladékokat, sokkal jobb, ha okosan hasznosítjuk őket. Nem mindenki tudja, hogy nemcsak a kertben, hanem otthon is komposztálható belőlük. Miért érdemes? Hogyan lehet otthon komposztálni? Elmagyarázzuk.

Miért érdemes otthon komposztálni?

A szerves hulladék komposztálása mindig jobb ötlet, mint kidobni. Bár ezt a trágyagyártási folyamatot elsősorban a kerthez kötjük, de otthon is elvégezhető, ahol naponta rengeteg növényi hulladék keletkezik. Az otthoni komposztálással nemcsak a kidobott hulladék mennyiségét csökkenthetjük, hanem bárki – még a kerttel nem rendelkezők is – hozzájuthatnak a természet legértékesebb trágyájához. Ha saját komposztot szerzünk, nem kell drága műtrágyát vásárolnunk, így sokat spórolhatunk.

A beltéri komposztálás nagy előnye, hogy a folyamat gyorsabb a beltérben, mint a szabadban. Ez természetesen a helyiség magasabb hőmérsékletének köszönhető. Ráadásul a lakásban a komposztot nem éri a napsugárzás vagy az eső, így olyan körülmények között érik, amit mi tudunk ellenőrizni. A komposztálónak nem kell nagynak lennie – a kukát elrejthetjük a mosogató alá, az előszobába, vagy akár a konyhapultra is helyezhetjük. Tehát még azoknak is jó megoldás, akiknek nincs sok helyük otthon. Ha van rá lehetőséged, a háztartási helyiségben, garázsban, pincében vagy padláson is tarthatsz egy kis komposztálót.

Az otthoni komposztálás remek módja annak, hogy felhasználjuk a hulladékot, ami egyébként a kukában végezné. Bár egy ilyen tevékenység jót tesz a környezetnek, és számos más előnye is van, nem mentes a hátrányaitól sem.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a komposztálási folyamat meglehetősen hosszú ideig (több hónapig) tart, így türelmet igényel.

  • Még ha a kuka kicsi is, akkor is foglal némi helyet a házban.
  • A jól előkészített komposztnak nem szabad büdösnek lennie, de a szagok miatti aggodalmak egyeseket elriaszthatnak attól, hogy a házban tartsák. Kellemetlen szagok csak akkor keletkeznek, ha elkövetjük azt a hibát, hogy a komposztgyűjtőt szemetesládává alakítjuk.
  • A konyhai hulladékokon nyüzsgő rovarok szintén kétségeket okozhatnak. Egy megfelelő, fedéllel ellátott kuka megoldja ezt a problémát.

Milyen maradékokat lehet otthon komposztálni?

Nap mint nap különböző hulladékokat dobsz ki a konyhában, amelyekből természetes trágyát lehet készíteni. Természetesen nem mindegyik alkalmas erre. A tejtermékeket, a zsírt, a húst és a csontokat nem szabad az otthoni vagy a kerti komposzthalomra tenni. A legtöbb háztartási hulladék azonban sikeresen átalakítható az úgynevezett „kertészek fekete aranyává”, azaz műtrágyává. Milyen típusú hulladékok komposztálhatók otthon?

  • Gyümölcs- és zöldséghulladékok – héjak, fészkek, magok, szárak;
  • kávézacc, teafilter és papírkávéfilter – A kapcsokat és a szintetikus anyagokat komposztálás előtt el kell távolítani;
  • Tojáshéj, dió, földimogyoró, pisztácia. – lehetőleg finomra zúzva;
  • kemény kenyér;
  • maradék főtt rizs vagy tészta;
  • friss és szárított fűszernövények és fűszerek;
  • cserepes növények száraz levelei és zöld részei;
  • nyomtatatlan kartondarabok;
  • Maradék főzés nélküli húsleves, sótlan víz a zöldségek, gríz, tészta főzése után.

Miben komposztáljuk a konyhai hulladékot?

Számos konyhai komposztáló van forgalomban, amelyek lehetővé teszik a növényi hulladékok gyors újrahasznosítását. Az ilyen megoldások azonban sokak számára túl drágák. Szerencsére egyáltalán nincs szükségünk rájuk ahhoz, hogy otthon trágyát kapjunk. Magunk is építhetünk egy jó komposztálót. Készüljünk fel az elkészítésére:

  • egy műanyag, fedeles edényt, amelynek űrtartalma például 12 l,
  • fúró,
  • olló,
  • forró ragasztópisztoly,
  • egy régi harisnya,
  • fekete-fehér újság.

Természetesen a konyhai hulladékot is gyűjtsük össze, amivel a konténert megtöltjük. A közönséges virágföld is hasznos lesz. Itt egy lépésről-lépésre történő útmutató a komposztáló elkészítéséhez:

  • Fúrjunk több lyukat a műanyag edény fedelébe, hogy a levegő bejuthasson a komposztba (a komposztálási folyamat aerob);
  • Olló segítségével vágjon darabokra egy régi nejlonharisnyát. Rögzítse őket a lyukakhoz, hogy megvédje a bomló maradványokat a gyümölcslegyektől és más rovaroktól. Vigyázzunk, hogy ne tömítsük el a lyukakat ragasztóval;
  • Szórjon néhány centi virágföldet a tartály aljára, és fedje le újságpapírral;
  • Adjuk hozzá az összetört és összekevert konyhai hulladékot;
  • Csukja le a fedelet.

Szükség szerint adagolja a hulladékot a komposztálóba. Jó ötlet hetente egyszer megkeverni a komposztot, hogy levegőztesse. Ne feledje, hogy az érlelődő komposztnak nedvességre van szüksége. Ezért jó ötlet időnként egy kis vizet önteni bele (pl. krumplifőzés után) vagy nedvesítsük meg a bevonat nélküli papírt. Ha azonban a komposzt túl nedves, adjunk hozzá száraz újságpapírt vagy fűrészport.

Hogyan használja fel az otthoni komposztot?

Ha ősszel vagy télen elkezdjük az otthoni komposztálást, tavaszra már saját trágyánkat élvezhetjük, amely a legértékesebb természetes tápanyagnak számít. Az érett komposztot sötét színéről és a friss föld szagáról ismerhetjük fel. Egész szezonban használhatjuk a kertben termesztett összes növényünk táplálására, de nem csak azt. Ha nincs saját kerted, használd az otthon készített komposztot a cserepes növényeid táplálására. A legjobb, ha a virágok nagyobb edényekbe való átültetésekor adjuk a talajhoz.