Sokakat foglalkoztat a kérdés: lehet-e pénzen keresztül megfertőződni a koronavírussal? Német tudósok válaszoltak. Negatív.
- Mi a baj a pénzzel?
- 1. számú kísérlet
- 2. számú kísérlet
- A tudósok következtetései
A témával foglalkozó legfrissebb tanulmány kimutatta, hogy a COVID-19 részecskék kis mennyiségben ülepednek a bankjegyekre és érmékre. Ezen a szinten a vírus nem jelent veszélyt.
De ez nem jelenti azt, hogy abbahagyhatja a kézmosást. Ez az egyszerű higiéniai módszer az egyik kulcsfontosságú lehetőség a fertőzések kockázatának csökkentésére.
Mi a baj a pénzzel?
Ami a készpénzt illeti, aggályokat a következő megfontolások okoznak: a fertőzött személy kezével való érintkezés után vírusrészecskék maradnak a bankjegyen.
Az ember bejön egy boltba, ahol bankjeggyel fizet a vásárlásért. A pénztáros kezébe kerül, majd más ügyfelek kezébe. Ez növeli a SARS-CoV-2 terjedésének kockázatát.
Később kiderült, hogy a koronavírus főként levegőben lévő cseppek útján terjed.
Sok polgár azonban továbbra is félt a készpénz kezelésétől. Ennek köszönhetően világszerte csökkent a használatuk.
Német tudósok olyan helyzetet szimuláltak, ami a valóságban is megtörténhet – tájékoztat az ecb.europa.eu portál.
1. számú kísérlet
Kezdetben szakértők „tesztelték” a BCoV koronavírust, amely elsősorban szarvasmarhákat támad meg.
Különböző címletű bankjegyekre és érmékre alkalmazták ezt a vírust tartalmazó megoldást. Ez utóbbin tovább tartott: a virionok fele csak 50 óra, míg a bankjegyeknél három-hét óra múlva halt meg.
Ezután a tudósok ugyanezt tették a SARS-CoV-2-vel, de ebben az esetben rozsdamentes acél felületre vitték.
Egyébként az utolsón még egy hét után sem tűnt el. Az 5 és 10 centes, valamint 1 eurós érmékkel a vírus egy, hat és két nap múlva eltűnt.
A kutatók a vírus gyors eltűnését a nikkelből azzal magyarázták, hogy az rézből készült, amelyen a vírusok kevésbé ellenállóak.
A 10 eurós bankjegyeken azonban három nap után teljesen eltűnt a koronavírus.
2. számú kísérlet
A tudósok újabb kísérletet végeztek. Mindkét említett vírust nemcsak az érmékre és bankjegyekre alkalmazták, hanem a fizetőkártyaként működő PVC lemezekre is.
Az önkéntesek puszta kézzel érintették meg a pénzt és a BCoV-vel bevont tányérokat.
A SARS-CoV-2 esetében pedig mesterséges bőrt használtak. A kutatók nemcsak a nedves, hanem a szárított oldatot is felhasználták.
Ezután összegyűjtötték a bőrön lerakódott virionokat, és sejtkultúrákba helyezték, ami lehetővé tette a kézre került, még fertőző vírusrészecskék számának meghatározását.
Láttuk, hogy közvetlenül a folyadék megszáradása után gyakorlatilag nem terjedt el a vírus. Valós körülmények között nagyon valószínűtlen a SARS-CoV-2 készpénzes fertőzése, – mondta a tanulmányok egyik szerzője.
A tudósok következtetései
A tudósok ugyanakkor azt mondják, hogy eredményeiket bizonyos fokú óvatossággal kell kezelni, mivel a koronavírus fertőzőképességét azonos körülmények között és sejtkultúrákban vizsgálták.
Második pont: a műbőr nem teljesen egyezik az igazival.
A tudósok azonban megjegyzik, hogy a kísérletek eredményei megbízható bizonyítéknak tekinthetők arra vonatkozóan, hogy a COVID-19 pénzen keresztüli megfertőződésének kockázata nagyon kicsi.
