Maria Kamenova pszichológiából és kognitív-viselkedési terápiából szerzett diplomát Brémában (Németország), kognitív-viselkedési pszichoterápiára szakosodott Bulgáriában. Több mint 10 éves tapasztalattal rendelkezik pszichológusként és pszichoterapeutaként. Alapítója a „My Sun” fejlesztőközpontnak, ahol a szülőknek ad tanácsot a prenatális és perinatális neveléssel, valamint a korai gyermekkori fejlesztéssel kapcsolatban.
Gyakran segít a gyerekeknek leküzdeni a traumatikus élményeket. Egyéni és családterápiát is végez, de fő érdeklődése a legfiatalabb gyermekek és a prenatális pszichológia. Ezt osztotta meg Maria Kamenova kifejezetten a „Doktor” falu számára.
– Kamenova asszony, mi keltette fel érdeklődését a születés előtti pszichológia iránt?
– A terhesség és a második gyermekem születése. A terhességem egybeesett egy nagyon stresszes helyzettel a nagy munkahelyi kötelezettségek mellett. Feszült a hasfalam, és meg voltam győződve arról, hogy a stressztől. Elkezdtem csökkenteni a stresszszintemet azzal, hogy kivonultam a munkahelyi kapcsolatokból, relaxációs gyakorlatokat végeztem, különféle megerősítésekkel és vizualizációkkal dolgoztam, és a méhemben növekvő babával való prenatális kötelék kialakítására összpontosítottam.
Elolvastam a legfrissebb tudományos szakirodalmat, és elkezdtem használni Thomas Verney módszertanát a születés előtti nevelésre és fejlesztésre. Megtanultam, hogy az anya érzékeléseit és érzelmeit továbbítja a babának. Ez kémiailag – hormonálisan történik. A placenta kommunikációs központ. A méhlepényen keresztül a gyermek nemcsak tápanyagokat kap, hanem hormonokat és neurotranszmittereket is, amelyeket az anya szervezete bocsát ki tapasztalataira válaszul.
Így az anya minden érzelmét a baba is átéli. Amikor az anya stresszes, szervezete adrenalint és noradrenalint termel, amelyek a placentán keresztül jutnak el a babához. Ugyanúgy éli meg a stresszhelyzetet, mint az anya. A különbség az, hogy megtanult olyan rendszereket, amelyek segítségével megszabadulhat a stressztől, és körülbelül egy óra múlva ezeknek a transzmittereknek a szintje csökken a szervezetében. Míg a babánál ez csak az anya viselkedésének köszönhetően történhet meg.
Amikor sikerül megszabadulnia a stressztől és pozitív érzéseket élni át, melynek során felszabadul a boldogsághormon – szerotonin, a baba szerotonint kap, és csak ezután tisztulnak ki belőle a stressz neurotranszmitterei. Ha az anya nem tudja teljesen feloldani a feszültséget, az folyamatosan érinti a babát.
Pusztán biológiailag az embrió rossz fejlődéséhez vezethet az első trimeszterben, esetenként akár kilökődéséhez is. És megváltoztathatja a baba viselkedési beállításait. A szervezete reagál a nagy adag adrenalinra és noradrenalinra, a születés után pedig a baba stresszesebb, többet sír, apró dolgok provokálják. Tanulmányok azt mutatják, hogy még 8-10 éves korban is megfigyelhető a szülés előtti túlzott stressz okozta maradék reakció.
– Hogyan tud egy kismama kommunikálni gyermekével, segíteni annak megfelelő fejlődését?
– Meg kell változtatni azt a megértést, hogy a terhes nő leendő anya. Valójában a baba fogantatása óta anya. Egyrészt egy terhes nőnek étrend-kiegészítőt kell szednie, egészségesen táplálkoznia kell, és kerülnie kell az alkoholt, a cigarettát és a drogokat. Másrészt a terhes nőnek felelősséget kell vállalnia érzelmeiért, és meg kell tanulnia feldolgozni azokat. Például relaxáció és vizualizációk alkalmazásával, amelyek segítenek a nyugalom vagy a boldogság állapotába esni. Ez biztosítja gyermeke számára a megfelelő fejlődéshez szükséges hormonokat.
Egy terhes nő érzékszervileg is kapcsolatba léphet a babájával. Már a harmadik hónap után valamennyi érzékszerve kifejlődött bizonyos mértékig, és az anya ezeket az érzékszerveket aktiválhatja, hogy kapcsolatba léphessen a méhében lévő gyermekkel. Simogathatja a hasát, beszélhet vele, énekelhet neki, táncolhat, mozoghat. A terhes nőnek rendszeres mozgásra van szüksége, mert különben a gyermek vesztibuláris apparátusa és mozgási rendszere nem fejlődik kellőképpen.
Amikor egy anya céltudatosan kapcsolatba lép gyermekével, és szeretettel és odafigyeléssel kommunikál vele, akkor a születés előtti kapcsolat kiépül közöttük. A vizualizációk is sokat segítenek ebben. Emellett a születés előtti kommunikáció előfeltétele a gyermek és az anya közötti teljes értékű kapcsolat kiépítésének a születés után. A felkészülés másik fajtája az anya terhesség alatti problémás kapcsolatainak tisztázása.
Ha aggódik amiatt, hogy nem jön ki például az anyósával, és egy házban kell vele laknia, akkor ez az egész aggodalom átterjed a gyermekre. A terhes nő szorongása növeli a koraszülés kockázatát és az újszülött alacsony születési súlyát. A várandós nő fel nem fedezett és kezeletlen depressziós állapota pedig kockázatot jelent a gyermek fejlődésére nézve. Ha nem észlelik időben, a szülés utáni depresszió súlyosabbá válik.
Ha egy anyának a depresszió miatt és a születést követő első évben nem sikerül kialakulnia a születés előtti köteléknek a babájával, sokkal nagyobb valószínűséggel alakul ki mentális betegsége. A gyermek nem tud szeretet nélkül élni, és ha nincs kialakult kötődés és szeretetkapcsolat az anyával vagy egy másik, őt gondozó felnőttel, ez a gyermek testére és pszichére nézve következményekkel jár.
Maria Kamenova
– Mit tanácsol a várandós nőknek?
– Arra törekszem, hogy az anyák megértsék, felelősséggel tartoznak gyermekeikért, ami nem félelemre ad okot, de lehetőséget ad arra, hogy hasznosak legyenek generációjuk számára. Például, ha egy óra hosszat hallgatnak nekik tetsző zenét (a klasszikus zenét javaslom, mert harmonizálja a szívet, és bekerül a ritmusába) megnyugtatja az anyát.
Ha stresszes időközönként, már a tizedik percben ugyanazt a zenesorozatot hallgatja, a test már megszokta, és ellazult állapotba kerül. Így az anya abban is segít a babának, hogy megbirkózzon minden stresszel és stresszhormonnal, amit a méhlepényen keresztül juttatott el neki. A baba születése után ez a zene hasznos lesz, mert a babát is megnyugtatja.
A baba különbséget tesz az anya hangja és a többi rokon hangja között, mert mindegyik hang más-más frekvencián szólal meg. A baba megszokja az anya, apa, idősebb testvérek hangját, és reagál rájuk. Születése után pedig a terhesség alatt hallgatott dalok, versek vagy mesék megnyugtatják a gyermeket, és azonnal biztonságot érez. Az elmúlt években hazánkban ismertté vált a fehér zaj, ami tulajdonképpen az a zaj, amit a baba az anyaméhben hall és biztonságot ad neki.
Ugyanígy biztonságot adhat a jó zene, az anya hangja és az a kis dal, amit a méhében lévő gyermeknek énekelt.
A kommunikáció fejleszti a baba agyát. Az agy általában a használat során fejlődik, nem az idő múlásával. Ehhez a fejlesztéshez pedig kulcsfontosságú a szenzorok – hallás, látás, tapintás – stimulálása.
Kidolgoztam egy átfogó programot, amely kész gyakorlatokat is tartalmaz. A nőknek így könnyebb. De minden anya ösztönösen érzi, hogy a hasa simogatásával, ütögetésével a hatodik-hetedik hónapban, amikor a baba aktívabb, reagálni kezd neki. A nő is érezni fogja, hogyan nyugtatja meg a babát az éneklése.
Nagyon fontos, hogy az anya a szülés előtt kezelje megoldatlan konfliktusait, mert utána túlterhelődik, és sokkal nehezebb lesz megoldani azokat. Ezek pedig túlfáradtsághoz, kétségbeeséshez, depresszióhoz vezethetnek, és az anya a saját szükségleteivel van elfoglalva, figyelmen kívül hagyva a baba érzelmi szükségleteit.
– Melyek a leggyakoribb hibák a babanevelés során?
– Elavult felfogás szerint az első évben a baba etetése és pelenkázása a legfontosabb. De a legfontosabb, amit gyermekünknek adhatunk, az a prenatális kapcsolat és kommunikáció, amely a terhesség alatt és élete első évében történik. A gyermek kognitív és szociális fejlődésének alapja ez az anya és a baba közötti kapcsolat.
Ha ez az alap megfelelően van lerakva, bármi is történjen ezután, sokkal könnyebben alkalmazkodik a gyerek és az anya. Ezért azt tanácsolom minden várandósnak, hogy olvasson és tájékozódjon, keresse meg a módját, hogyan fejlesztheti a gyermeket az egymással kialakítható születés előtti kapcsolaton keresztül. És találni módszereket és erőfeszítéseket tenni a stressz és a szorongás kezelésére a terhesség alatt.
Ebben a tekintetben a partnerrel folytatott párbeszéd sokat segít – vádak nélkül meghallgatni, mindkettőjük gondjait megosztani.
KALCSEVA Mára