78 éves, a trauma, a függőség és a gyermekfejlődés tanulmányozására szakosodott, a TVR-n részletesen ismertette legsikeresebb kötetének, a When the Body Says No-nak néhány központi gondolatát. A stressz rejtett ára”, román nyelven a Curtea Veche Publishing adta ki. Maté széleskörű tapasztalattal rendelkezik a családterápia terén, és különös érdeklődést mutat a gyermekkori traumák és – implicit módon – a felnőtt életre gyakorolt hatása iránt.
Máté Gábor tavaly szerepelt a „” című dokumentumfilmben, amelyben pácienseivel folytatott párbeszédeken keresztül olyan kényes témákkal foglalkozik, mint a szorongás, mentális betegségek, szenvedélybetegségek. Máté Gábor az esetei során szerzett klinikai tapasztalatai alapján azt az elméletet támasztja alá, hogy minden függőség „mindig fájdalomból fakad, akár nyilvánvaló, akár a tudattalanban rejtőzik”. De ott vannak az ő elméletei is Máté Gábor, aki szerint ezek redukcionista és nem alátámasztott adatok.
Libertatea megismétli Gábor legérdekesebb kijelentéseit Maté itt:
„Az embereknek korlátokkal kell rendelkezniük, és meg kell védeniük a határaikat. Ez azt jelenti, hogy nem engedem meg senkinek, hogy kihasználjon, kihasználjon, bántalmazzon. És amikor az az érzésem, hogy nem akarok valamit, ki kell mondanom.”
Világszerte az első szó, amelyet a gyerekek megtanulnak ismételten használni, a „nem”. Ennek megvan az oka. Mielőtt „igen”-t mondanánk, tudnunk kell „nem”-et mondani. Ha nem tudjuk, hogyan mondjunk nemet, az „igen” nem jelent semmit.
„A kötődés abszolút szükséglet, de van egy másik szükségletünk is: önmagunknak lenni, hogy ismerjük érzelmeinket. Mert azért léteznek, hogy megvédjenek minket. És tudnunk kell kifejezni és kinyilvánítani érzelmeinket. Ezen a világon túl sok családban, amikor a gyerekek kifejezik érzelmeiket, például haragjukat, a szülők nem fogadják el őket. A szülők félnek a gyerek haragjától, a szülők azt akarják, hogy hallgasson rájuk, és legyen az, akit ők akarnak. A gyermek pedig, mivel szükségét érzi a tartozásnak és a kötődésnek, ennek érdekében elnyomja hiteles énjét. És elfelejti, hogyan kell nemet mondani, és már nem tudja, hogyan szabjon határokat.”
A betegséget okozó kimondatlan érzelmekről
„Tudnunk kell valamit: az elme és a test nem választható el egymástól. Az emberi test úgy van kialakítva, hogy érzelmeink és fiziológiánk egy egészet alkotjanak. Sajnos a nyugati orvoslás, amit én is tanultam, nem ismeri fel ezt az egységet, és csak biológiailag és élettanilag nézzük a dolgokat. De a fiziológiát nagyban befolyásolják érzelmeink. Tehát amikor a gyerekek elnyomják a nemet mondani, akkor elnyomják az immunrendszerüket, és az idegrendszerük is érintett. És így jelennek meg a betegségek. Más szóval, a betegség az a mód, ahogyan a test nemet mond, amikor a személy nem.”
Amikor szklerózis multiplexben, ízületi gyulladásban, rákban és más betegségekben szenvedő emberekkel beszélgetek, a leggyakoribb jellemzőjük az, hogy nem tudnak nemet mondani.
„Sok beteg ember, akivel találkozom, mindig megpróbál megfelelni mások elvárásainak, és nem tudják, hogyan hallgassanak saját érzelmeikre. Ha nem mondunk nemet, a test megmondja helyettünk, betegség formájában.”
„Amikor azt mondom egy személynek: „Sclerosis multiplexben szenved, mert egész életében elfojtotta az érzelmeit, és soha nem mondott nemet”, nem hibáztatom az illetőt. Mert úgy élte túl gyermekkori traumáját, hogy elnyomja az érzelmeit, és nem mondott nemet. Nem volt tudatos döntés. De később ez az alkalmazkodás betegségek forrásává válik. Másrészt, ha szklerózis multiplexet diagnosztizálnak, és ha rájössz, hogy ez nem csak valami biológiai és elszigetelt, valami megmagyarázhatatlan, hanem az érzelmi életedben bekövetkezett trauma következménye, akkor ezen változtathatsz, megváltoztathatod a módját. viszonyulsz önmagához, és ez megváltoztathatja a betegségét.”
A jó stresszről és a rossz stresszről
„A stresszt úgy határozhatjuk meg, mint a testre nehezedő nyomást rövid vagy hosszú távon. A stressz önmagában nem rossz. A rövid távú stressz csak a fenyegetésre adott fiziológiai válasz. De létezik krónikus stressz is. A rövid távú vagy reaktív stressz megmenti az életét. De a krónikus stressz veszélybe sodorja. Ugyanazok a stresszhormonok, az adrenalin és a kortizol, amelyek rövid távon segítenek fenntartani az állóképességet, hosszú távon elvékonyítják a csontjait, fekélyeket okoznak, depresszióssá tesznek, zsírt raktároznak fel és elnyomják az immunrendszert.
Az emberi kapcsolatok megszüntetik a stresszt. Minél elszigeteltebbek az emberek, annál stresszesebbek. A modern világ pedig a magány járványával néz szembe. Amikor egyedül vagy, nem tudsz ugyanolyan stresszt kezelni. A magányos emberek gyorsabban megbetegednek és gyorsabban meghalnak.
A rákra hajlamosító jellemzőkről és arról, hogyan ismerhetjük fel őket
„Két-három évvel ezelőtt volt egy tanulmány a Harvard Egyetemen, amely a következőket mutatta ki: minél több a poszttraumás stressz tünete egy nőnek, annál nagyobb a petefészekrák kockázata, és fordítva. Miért? Mert a stressz nem csak pszichológiai. Ez valami fiziológiás dolog. A stresszhormonok befolyásolják az immunrendszert. Nagyon egyszerű, minden összefügg, csak rá kell jönnünk, hogy semmi sem létezik külön. A hormonok, az érzelmek, az immunitás, a betegségek, az egészség egy rendszert alkotnak.”
„Számos tanulmány kimutatta, hogy bizonyos jellemzők, mint például az érzelmek elfojtása, a másoknak való állandó tetszésnyilvánításra való törekvés, a harag elfojtására való hajlam, hajlamosítják az embereket a rák megjelenésére. Nem azt mondtam, hogy ez okozza, de hajlamosít rá. Minél több ilyen tulajdonsággal rendelkezik, annál nagyobb a rák kialakulásának kockázata.
Ezekkel a tulajdonságokkal senki sem születik, hanem a környező környezetre adott reakcióként alakítjuk ki őket. Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy Ön rákos lesz, ha rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, de hajlamosíthatnak rá. Ezek a tulajdonságok nem mutatják meg, ki is vagy valójában. Ezek önkéntelenül és öntudatlanul készült adaptációk a kora gyermekkori környezet túlélésére. És meg tudjuk változtatni őket, és ez a változás egészségesebbé tehet bennünket. Mindig ezt látom.”
Máté Gábor aláírja a Dr. Gordonnal írt „Szórt elmék – a figyelemhiány eredete és gyógymódja”, „Éhes szellemek földjén – rab a függőség világában”, „Hogyan tartsuk közel gyermekeinket” című köteteket. Neufeld.
