Változékony időre számíthatunk, de május 6-án inkább az eső elkerül minket. Ezt jósolta Simeon Matev klimatológus a Telegraph.bg-nek.

– Mr. Matev, melyik májusra számítsunk?

– Mai szemmel nézve folytatódik a márciusi és áprilisi hullámzó trend, i.e. gyakran változékony idő vár ránk – a napos és meleg napok hűvösre, esősre váltva.

Májusnak ezt az arcát a legelején fogjuk látni. A hónap az éghajlati normáknál valamivel alacsonyabb hőmérséklettel indul.

A maximum május 1-jén 15-22, a legmelegebb helyeken 21-22 fok körül alakul. Megoszlanak a felhők, délelőtt naposra csökken a felhőzet, délutánra több felhő is várható.

Majd helyenként, főként a Rilo-Rhodope régióban és a hegyek környékén rövid ideig eső, dörgés várható.

Ezt követően a légkör nagyobb instabilitása a tendencia, és az első tíz nap közepén az országban sokfelé fordul elő eső, zivatar, viszonylag visszaesik a hőmérséklet.

A második tíznapos időszak elején, a május 7-9-i időszakban tapasztalt rövid javulás után ismét nagy az esély délutáni záporokra, zivatarokra, de a hőmérséklet most már közelebb kerül a normálhoz, ami maximum 2000-es értékeket jelent. 19-24 fok.

– Alkalmas lesz május 6-a a bolgár sereg felvonulására?

– Mától nézve a dolgok egy kicsit stabilabbnak tűnnek. Május 4-én és 5-én nagyobb a valószínűsége a csapadéknak, 6-án pedig eső esetén már kevesebb helyen.

A hőmérséklet kellemes lesz – 15-22 fok. Sok idő van még addig, és a tavaszi változékony időjárásra való tekintettel nagyon valószínű, hogy nem úgy alakul, ahogy beszéljük.

– Május 24-e jellemzően esős lesz?

– Tisztán elméletileg, ha beszélnünk kell, május 15. és 20. között stabilabb az időjárás. Ekkor a hőmérséklet gyakran eléri és meghaladja a 20-25 fokot.

A hónap utolsó negyedében vagy május 22-től május végéig általában zivatarokkal járó rövid távú esőzések feltételei teremtődnek meg az országban, és ezek az esőzések különösen a diplomaosztó ünnepek környékén jelentkeznek, nem csak az ünneplésüket rontják. , hanem hogy jól menjen az életben.

– Lehet, hogy mennydörgés az égben?

– Viccet félretéve, május utolsó hete és június első két hete az egész év legcsapadékosabb hete az ország nagy részén.

Május utolsó napjait nem véletlenül tarkítják gyakori felhőszakadások, mennydörgés kíséretében, az intenzívebb záporok sem kizártak, akad jégeső is. Egyes években olyan intenzív és gyakori a csapadék, hogy áradások is előfordulnak.

Remélem, idén elkerüljük ezt a forgatókönyvet. Mától nézve aligha tudjuk megjósolni, mi fog történni.

– Mondhatjuk, hogy sokoldalú, igaz?

– Igen, ezzel kapcsolatban visszavezethetem a távoli évbe, mától, 1991-től nézve, amikor május 24-én, 25-én és 26-án olyan hideg lett, hogy 26-án reggel hótakaró volt Szamokovban, ill. Gabrovo, és nem elhanyagolható , de nagyságrendileg 10-20 cm.Akkor Szófiában is esik a hó. A május valóban sok arcú hónap lehet.

A havas fellépések ellenére nagyon ritkák a történelemben, gyakoribbak olyan napok, amikor a hőmérséklet eléri a 36-38 fokot.

May kérést ad, hogy mégiscsak jön a nyár. Vannak évek, amikor a tengervíz annyira felmelegszik, hogy május vége alkalmas az első tengeri élményekre.

Idén az áprilisi hideg időjárás és a viszonylag alacsony, 10-12 fok körüli hőmérséklet miatt alig éri el az ilyen komfortos értékeket. Május végén inkább a tengerről lesz szó, mint a havas előadásokról.

– Márciusban és áprilisban szórványos havazást, felhalmozódás nélküli tekercseket láttunk, de mégis?

– Az áprilisi hó nem olyan szokatlan. Szokatlanabb volt, hogy áprilisban szinte nem volt téliesebb érzés, mint januárban, amikor annak lennie kell. Szokatlanul meleg tél volt, nem annyira, hogy a tavasz eddig ilyen változékony volt.

– Az új hónap előzetes térképei ritka csapadékot és meleg napokat mutatnak, bízhatunk bennük?

– Ezek a kártyák, amelyeket mindenki lát, 6 óránként változnak. Lehet, hogy ma egy dolgot nézünk, holnap pedig egészen mást. Ha részletesebben megvizsgáljuk a dolgokat, legalábbis ezen a ponton lehet, hogy a normál körüli hőmérséklettel.

Ez messze nem egy részletesebb előrejelzés, inkább az a valószínűsége, hogy a megszokottnál több melegebb napunk lesz, mint hidegebb, de erre május 10-e után kerül sor.

– És mielőtt jön a báli eső?

– Igen ám, de én személy szerint örülök, amikor jönnek, mert ez a mi klímánk közös jellemzője, és ha nem jönnek, az a mezőgazdaságnak, általában a növényzetnek gondot jelent.

Ez az az évszak, amikor felhalmozzák a lombozatot, és felkészülnek a jövőbeli betakarításra. Szóval mostanában biztosan esik az eső. Nem véletlen, hogy a közhiedelem szerint minden májusi esőcsepp gazdagság, de nem szabad túlzottnak lennie.

– Mikorra várható a nyár?

– Tíz éve ugyanígy telik a nyár. Júniusban több eső esik július közepéig, majd a nyár második felében meleg és száraz időszak következik.

Hogy ez idén is így lesz-e, az majd kiderül. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a közelgő nyár a megszokottnál melegebb lesz.

A hőmérséklet nagy valószínűséggel két-két és fél fokkal lesz a normál felett. A nyár nem hagy cserben, a kérdés az, hogy a csapadék a norma alatt vagy felett lesz.

Eddig a legtöbb modell azt jelzi, hogy a norma körüli csapadékra kell számítanunk, ami nagyon jó feltételeket jelent mind a turizmus, mind a mezőgazdaság számára.

A hosszú távú előrejelzések arról is híresek, hogy az összes előrejelzéstípus közül a legpontatlanabbak, ezért nem szabad rájuk fogadni, mint biztosra.

– És mégis, mikor lesz alkalmasabb az időjárás a nyaralóknak?

– Ha már dátumokat kell említenünk, akkor a legbiztonságosabb időpont július 15. és augusztus 20. között van tengerre menni. Ebben az időszakban a legalacsonyabb a csapadék valószínűsége az egész évben, a hőmérséklet meglehetősen megfelelő, a tengervíz is a legmelegebb az egész évben.

Az elmúlt 30 évben 30 esetből csak 3-4 esetben voltak kedvezőtlenebb körülmények ebben az időszakban. Tisztán éghajlatilag ez az időszak a legalkalmasabb a tengeri turizmusra.

– Forró vagy hűvösebb nyár vár ránk?

– Azt, hogy 40 vagy 45 fok lesz, csak pár nappal a meleg időszak beköszönte előtt lehet megjósolni. Idén a nyár várhatóan inkább meleg, mint hűvös és esős lesz.

Nagyobb a valószínűsége a megszokottnál magasabb hőmérsékletnek, s hogy lesz-e fülledt és meleg, az még csak április van. Az éghajlati nyár június 1-től augusztus 31-ig tart, az igazi nyári meleget júliusra és augusztusra hagyva.

– Június vége is jót tesz a tengernek?

– Ez a tökéletes idő. Csillagászati ​​szempontból ez az időszak rendelkezik a legtöbb napenergiával.

Ezek az év leghosszabb napjai. A szezon még nem kezdődött el, júliushoz és augusztushoz képest sokkal kristálytisztább a víz, kevesebb a viharos izgalmakkal teli nap, mint augusztusban.

Akinek van lehetősége, június 20-a után is mehet a tengerbe, mert előtte 19-21 fokos a tengervíz hőmérséklete, míg a hónap végén eléri a 23-24-et, ami sokkal alkalmasabb.

Azt kell mondanunk, hogy klímánk meglehetősen változatos és kedvező, és minden igényt kielégít.

Aki szereti a meleget, annak jut ideje, aki szereti a hűvösebb és frissebb időt – annak is jut. Amíg az ember akar és megengedheti magának a szünetet, addig elérheti, amit akar.

– Változott az éghajlat Bulgáriában, főleg tavasszal és nyáron?

– Az éghajlat mindig változik azon egyszerű oknál fogva, hogy nem állandó dolog, és mindig is változott. A kérdés az, hogy mit akarunk és várunk tőle. Ha arra számítunk, hogy nem változik, ez nem történhet meg, mert túl sok tényező határozza meg általában a klíma alakulását.

Kifejezetten hazánkban – a nyár az az évszak, amely a legtöbbet változott. Több mint egy fokkal – másfél, helyenként kettővel is melegedett a múlt század végéhez képest.

Az elmúlt 30 évben 1,5-2 fokos felmelegedés van nálunk, ami elég komoly adat. A csapadék is változik – ritkábban, ugyanakkor intenzívebbé és erősebbé válik, i.e. ritkábban, de erősebben esik az eső, ezért az árvizek és a hozzájuk kapcsolódó negatív jelenségek gyakoribbá válnak, és nem is hiányoznak.

Észak-Bulgáriában nagyobb változások mentek végbe, mint délen. Mindkét helyen van felmelegedés, de Észak-Bulgáriában ez erősebb.

– Várható-e a földcsuszamlások aktivizálódása a május végi esőzések hatására?

– Ha intenzív csapadék esik, a földcsuszamlások még nem késő. Kockázatos folyamatokról van szó, amelyek az elmúlt években és a gyakoribbá váló intenzív esésekre való tekintettel szintén gyakoriak lettek.

Nem lehet elkerülni őket. A lényeg, hogy meg lehessen előzni olyan súlyos következményeket, mint az infrastruktúra tönkretétele és a települések felborulása.

– Hol vannak a zónáik?

– Általában ezek a hegyi helyek, lejtőik. A földcsuszamlások szempontjából ezek a legsebezhetőbb helyek. Olyan hegyek lejtőin, ahol agyagos talaj és földcsuszamlásra alkalmas sziklák találhatók.

– A Szaharából származó sivatagi por ér minket?

– Az autókon látható szilárd részecskék nagyon gyakran a Szaharából hozott sivatagi por. Azokban az években, amikor gyakrabban közlekedünk délnyugatról, délről, ez a jelenség meglehetősen gyakori.

Hazánkban évente 15-20 ilyen eset fordul elő. Nem olyan szokatlan. Nagyon gyakran ez történik tavasszal – márciusban, áprilisban, május első felében és néha ősszel. Nyáron és télen ezek a jelenségek meglehetősen ritkák, így az év előrehaladtával egyre ritkább lesz a poratka regisztrálása az autókon.

– Az egész világ egy zárt rendszer, igaz?

– Abszolút zárt rendszer vagyunk. Ha valami idegent viszünk bele, annak van hatása, néha óriási.

Ki az a Simeon Matev:

– Dr. Simeon Matev előrejelző és klimatológus

– 1976. augusztus 19-én született Szófiában

– A „St. Kliment Ohridski” szófiai egyetemen végzett „Hidrológia és klimatológia” szakon.

– Klimatológia doktor. Vezető asszisztens a Földtani és Földrajzi Kar Klimatológiai, Hidrológiai és Geomorfológiai Tanszékén

Hogy milyen lesz az időjárás napokon és órákonként, azt a BLITZ rovatban nézheti meg, ahol az ország időjárási viszonyairól tájékoztatunk.

Kövesse a legfrissebb híreket a BLITZ-en és a Telegramon. Csatlakozz a csatornához itt