Simeon Matev előrejelző és klimatológus. 1976. augusztus 19-én született. A „St. Kliment Ohridski” szófiai egyetemen végzett „Hidrológia és klimatológia” szakon. Klimatológia doktora. A Földtani és Földrajzi Kar Klimatológiai, Hidrológiai és Geomorfológiai Tanszékének főasszisztense – írja a Telegraph bg.

– Mr. Matev, meddig tart a meleg hullám?

– Rövid távon folytatódik a hőség, méghozzá júliusi léptékkel. A hőmérséklet a hét hátralévő részében és a jövő hét elején a normál feletti maximumokkal a nyár közepén lesz, nem számít a nyár vége. Néhány 32-37-38 fokos érték a hét végéig és a következő elejére.

– Ez az utolsó kánikula a szezonban, vagy szeptemberben is lesz?

– A hónap utolsó két-három napja lehűl, normalizálódnak a hőmérsékletek, az augusztus végi megszokotthoz közelítik – 26-31 fok.

Ez után a hétfőig tartó kánikula után kedden már lesz egy lehűlés. Dinamikusabb időjárással indul a szeptember – lesznek meleg napok, de lesz lehűlés is. Az első tíz nap végén nem csoda, hogy ismét melegebb időszakok vannak.

A szeptemberi 38-39 fok körüli hőmérsékletet nehezebb elérni. Ha ez megtörténik, csak egy-két napig tartanak, nem bírják hetekig.

Várhatóan 2024 vagy 2025 lesz a legmelegebb

– 2023 volt a legmelegebb év?

– Jelenleg Bulgáriában nem a legmelegebb az év első 8 hónapja. Így volt ez 2019-ben és 2020-ban is, ez a két legmelegebb év, és aligha fogjuk legyőzni őket, hacsak nem történik valami nagyon meleg kataklizma az egyik hónapban a vége előtt. Eddig legalábbis nincs ilyen veszély.

Nem nagyon fontos, hogy a legmelegebb, vagy a második-harmadik helyen lesz-e, sokkal fontosabb a tendencia, hogy a század elejétől mostanáig minden évben az első helyért küzdött.

A világ számára az, hogy 2023-ban a legmelegebb, ott bonyolultabb, mivel rengeteg olyan állomás van, amelyeket a tőzsdén dolgoznak fel, hogy állást alkossanak.

Legalábbis ezen a ponton globálisan 2023 nem a legmelegebb, bár június és július volt a legmelegebb hónap a Föld hangszeres történetének egészében.

A hűvösebb tavaszi hónapok miatt 2023 még mindig nem a legmelegebb év. Az előrejelzések szerint nem lesz a legmelegebb, hanem 2024 vagy 2025 lesz, tekintettel arra, hogy az El Niño erősödése várható – amikor ez bekövetkezik, a Földön a megszokottnál melegebbek lesznek a körülmények.

A globális felmelegedésre ráépülnek, így az volt a várakozás, hogy 2024 vagy 2025 lesz az új legmelegebb év, mert jelenleg 2016 globálisan az volt. Nem lenne váratlan, ha 2023 történetesen legyőzné 2016-ot, de ez még mindig kevésbé valószínű.

– 2019 – 2020, mik voltak a mutatók?

– Nem kell rekordnak lennie ahhoz, hogy a legmelegebb év legyen. Szükséges, hogy a legtöbb hónapnak nagy pozitív anomáliája legyen. Pontosan ez történt 2019-ben és 2020-ban is. Ez befolyásolta az éves átlaghőmérsékletet Bulgáriában. Mindkét évben meleg volt a tél.

2020 tavasza hideg volt, de az összes többi évszak meglehetősen meleg volt. Ha már rekordoknál tartunk, hazánkban eddig 2012-ben volt a legmelegebb nyara, ezen idén már nem javítunk.

Az idei nyár, akármilyen meleg is lesz augusztus végéig, nem lesz sem első, sem második, esetleg a harmadik helyért harcol, mert van még néhány év ilyen anomáliával – 2000, 2003, 2016, 2019 és 2020. A nyarak másképp alakulnak.

A modern időkben legtöbbször június a hűvösebb hónap, esővel és késői nyárral, de július és főleg augusztus utoléri.

A kételyek ellenére, hogy ez a nyár más és hűvös lehet júniusban, ahogy az augusztus körül forog, nagyon melegnek bizonyul.

A második legmelegebb nyár 2007-ben volt, ezt követte 2012. Mindkét év emblematikus a hőség szempontjából, mert 2007-ben nagyon magas – akár 44-46 fokos – hőmérsékleteket regisztráltak, míg 2012-ben nagyon hosszú volt a hőség.

Már a június is elhúzódó hőséghullámokkal kezdődött, az egész júliust és szinte az egész augusztust hőségben telt.

Bár 2023 nem lesz az első 2 legmelegebb év között, a harmadik helyért harcolunk, júliusban egyedülálló hőhullám volt, mert akkor 10 nap átlaghőmérséklete rendkívül magas volt. Még 2012-ben sem volt ennyi egymást követő nap ilyen magas átlaghőmérséklet mellett.

– Elértük a tűzveszély csúcsát az országban?

– Most nagyon tűzveszélyes időszakban vagyunk, mert a júliusi kánikula és az augusztusi kevés csapadék miatt hazánkban tetőzik a tűzveszély.

Általában augusztus elején van, de az olyan tényezők összefolyása miatt, mint a júliusi és augusztusi hosszan tartó hőség és a hosszú száraz időszak, a csúcs most van. A nagy hőség mellett azt mondhatom, hogy a tüzek száma kevesebb, mint az adott körülmények között lett volna.

Itt egy bizonyos pozitívumot mutatott a média is, amely időben figyelmeztet a nagy tűzveszélyre, az emberek pedig óvatosabbak lévén, megakadályozzák a tüzet. A tüzek 98%-a emberi figyelmetlenség miatt keletkezik.

Ezekre a napokra jellemző, hogy szél is fúj, ami kedvez a tűznek. 30-50 km/h szélsebességgel a tűzfront elérheti a 30 km/h-t is, mindössze egy óra alatt képes ilyen távolságot megtenni.

– A tenger veszélyesebb volt, mint a hagyományos?

– A nagy izgalmakkal teli napok egy kicsit kevesebbnek tűntek, mint amit látni szoktunk. A múlt héten rendkívül viharos tenger volt. Ez az erős északkeleti szél eredménye, amely általában augusztus elején jön.

Idén késtek és később jöttek, de ennek rovására olyan erősek voltak, hogy 3 méternél magasabb helyen is hullámot vertek.

Sok koncessziós arra panaszkodott, hogy a strandokat teljesen vagy félig elöntötte a víz, ami nem normális nyáron. Általában a hullámok kisebbek, mint télen. A Fekete-tenger menti szelet „karpuz meltem”-nek hívják, ami „görögdinnye szél”-nek felel meg.

Általában a görögdinnye érésének magasságában jelenik meg. Idén körülbelül egy héttel később jött a szokásosnál. Szerencsére gyorsan lecsillapodtak a dolgok és már 3-4 napja tökéletes az idő a tengernél a strandoláshoz.

Hosszú évek óta először tiszta a tengerünk

– Most tiszta a tenger, ahogy most mossák?

– Az „Aktív Felhasználók” által a víz tisztaságáról közölt adatok spekulatívak voltak. A mintákat nem a megfelelő módon vették, és az időt sem tartották tiszteletben. Mondjunk itt néhány dolgot, és mennyire igaz… Tengerünk tisztasága nem különbözik lényegesen a Balkán többi part menti sávjától.

Vannak természetes tulajdonságaink. A Fekete-tengerbe ömlő folyóink többségének nincs állandó kifolyása a tengerbe. Általában heves esőzéskor a folyók szintje megemelkedik, és az iszap a tengerbe folyik belőlük.

Amikor ilyen napon veszel mintát, akkor a megszokottnak és az átlagnak nem megfelelő emelkedett eredményt kapsz, ez a probléma ezeknél a mintáknál. Nem mintha nem volt szennyezett akkoriban, de ez mindenhol előfordul, ahol a folyókban ilyen vízelvezetés van.

Ez nem hangzott el a médiában. A legtöbb dolog természetes szempontból a normál tartományon belül van. Az, hogy gondunk van a tisztítótelepekkel, nem mától van.

– Idén nagyon sokan kérkednek azzal, hogy tiszta a víz, nem igaz?

– Sokan mondják, hogy idén egyedülállóan tiszta a tenger. Évek óta nem volt ilyen. Ez egy olyan jelenséghez kapcsolódik, amelyet július végén-augusztus elején figyeltünk meg partjaink mentén. Aztán néhány órán belül a tengervíz Shabla 26 fokáról 10-re csökkent.

Ekkora hőmérséklet-esésnél a víz előjön a mélyből, ami sokkal hidegebb, tápanyagban nagyon gazdag és nagyon tiszta. Ebben az időszakban olyan irányba fújt, amely alkalmas arra, hogy a felső meleg vízréteget a tengerbe fújja, és helyette hideg víz emelkedik ki a mélyből.

Nem az egész tengerpartra jellemző, hanem csak néhány strandra – Shabla, Shkorpilovtsi, Obzor, Ahtopol környékén. Míg Shablában 9-10 fokos volt a víz, addig a túloldalon – Kavarnában és Kaliakrában 27 fokos volt a víz, egymástól 15 km-es távolságról beszélünk.

A tenger az idei évben igen változatos az általa biztosított feltételeket tekintve. Már elmúlt, és jelenleg a vizünk az egész nyár legmagasabb hőmérséklete – 25-27 fok. Ezek olyan értékek, amelyeket az elmúlt két-három évtizedben sikerült elérni.

– Elvégre a mi tengerünkben nem volt „Nova Kakhovka” szennyezés…

– Ez spekuláció. Nem volt szennyezésünk a „Nova Kahovka”-ból. Közel 2000 km-ünk van onnan, ami jön, az már rendeződik, mire ideér.

– Szeptemberben tudunk strandolni?

– Mindenképpen megtesszük. Az első 3-4 nap kicsit lendületesebb lesz – felhős, széllel, csapadékviszonyokkal, de még ezek sem zavarják a napos időjárást, csak a hőmérsékletek kicsit alacsonyabbak lesznek. Szeptember 5-6 után a légkör ismét stabilizálódására számítunk, és legalább 20-nál több strandnap lesz.

Szeptemberben az előzetes előrejelzések szerint körülbelül másfél-két fokkal a normálisnál magasabb átlaghőmérséklet várható, ami valami hűvösebb július vagy augusztus szerűségét jelent.

– Szeptember 15-én esik az eső?

– Tekintettel arra, hogy a szeptember állítólag melegebb lesz a szokásosnál, valószínűbb, hogy nem fog esni, mint fordítva.

– Lehullanak a levelek a fákon, ez azt jelenti, hogy közeleg az ősz?

– Az ősz még messze van. A levelek a legtöbb helyen lehullanak a szárazság és a növényeket megtámadó betegségek miatt.

Szeptemberben kezdődik a lehűlés, ami a nappalok rövidülése és az éjszakai hőmérséklet csökkenése miatt elkerülhetetlenül beköszönt. Amikor ez megtörténik, a páratartalom megemelkedik, és néhány növény, amely elvesztette a levelét, új zöld leveleket ereszt ki, és néhányuk még virágzik is.

Ez rögtön okot ad arra, hogy másodszor is virágoztak, ami szerintük azt jelenti, hogy kemény tél áll előttük. Csak a növények összezavarodtak, hogy újra beköszöntött a tavasz.

– Mintha újra meleg őszünk és télünk lenne?

– Ilyenek az elvárások. Most úgy tűnik, melegebb lesz az ősz a szokásosnál. Szerencsére az előre jelzett csapadék a szokásoshoz közeli lesz. Szeptember nagy valószínűséggel szárazabb lesz a szokásosnál, de az októberi és különösen a novemberi csapadéknak normalizálódnia és megnövekednie kell, hogy utolérje a nyári aszályt. Télre – jelenleg úgy tűnik, hogy újabb meleg telünk lesz.

– Újra áradásokra kell számítanunk?

– Sajnos ez a fajta eső az éghajlatunk része. A jövőben több lesz. Általánosságban elmondható, hogy előfordulásuk májusban és júniusban a legnagyobb, de az utóbbi években meghosszabbodott az előfordulásuk időszaka, és télen is előfordulhat. Figyelnünk kell a napi előrejelzésekre, hogy megelőzhessük és felkészülhessünk az ilyen típusú csapadékokra.

Az etropolisi árvíz több hidat is elmosott a városban

A szeptember az elmúlt években meglehetősen viharosra sikeredett. Tavaly három embert csapott le villám Szófia közepén. Szeptemberben történt a nagy árvíz Karlovszkóban. A szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbak és általánosabbak.

Kövesse a legfrissebb híreket a BLITZ-en és a Telegramon. Csatlakozz a csatornához itt