Elöljáróban el kell mondanunk, hogy ez nem a türelmetlenek dolga lesz, öt-tíz év kell egy szép bonsaifa elkészítéséhez.
Igaz, hogy bonsai gyakorlatilag bármilyen fáról készíthető, de a mi klímánknak megfelelő fajnak kell lennie. Kezdőnek jó például a gyertyán, mivel könnyen vágható és nem igényel különösebb törődést. A bükk, lucfenyő, vörösfenyő, boróka, somfa, valamint platán és sziklarózsa is jól formálódik.
Akár kertészeti boltban is vásárolhatunk megfelelő fát, vagy közvetlenül az erdőből hozhatunk palántát, lehetőleg tavasszal. A sekélyen gyökerező fa jobb, mert a gyökerei jobban lerövidíthetők. Ugyanakkor a föld feletti részét is csökkentjük, így a félgyökerek táplálják a fát. A nagyobb ágak levágása után a sebet kezeljük gyümölcsös balzsammal.
Fontos szabály, hogy a vadonból átültetett csemetének először 2-3 évet kell pihennie nyitott ágyásban vagy nagy tartályban, ahol alkalmazkodik és felépül gyökértömegének csaknem felének elvesztése után.
Amikor a csemete készen van, vagyis már átültetve abba a tálba, amelyben nőni fog, akkor elkezdjük formálni. Ez speciális alumínium huzallal történik, amely a hajlott ágak rögzítésére szolgál. Általában az ágak lehajlanak, hogy a fa öregnek tűnjön. A drótot azonban időben el kell távolítani, általában a nyár folyamán, hogy ne vágjon bele egy növekvő ágba. Az alakítás során a rügyeket nem károsíthatjuk.
Az alapvető bonsai formák például a seprűstílus, duplatörzsű, háromtörzsű, zuhatag, félkaszkád, fa sziklán, liget, tutaj, forgószél és egyebek – ihletet a szakirodalomban találhatunk. A leggyakoribb és egyben a legegyszerűbb forma a szabad függőleges stílus.
Általában a bonsait tavasszal a legjobb metszeni és formálni. A fákat azonban életük során folyamatosan be kell kötni, különösen a fiatal fák ágai hajlamosak az eredeti növekedési irányra visszatérni. Az idősebb bonsai jobban megtartják alakjukat.
A bonsai levegős talajt igényelnek, ezért gyakran zúzott lávát, tőzeget vagy folyami homokot adnak hozzá. Azonban minden fafajtának szüksége van egy bizonyos típusú szubsztrátumra. A bonsai különleges talaját akadámának hívják, ami alapvetően szárított agyag. Használható tisztán vagy csak az aljzatba keverve. A tálak talaját egész évben trágyázni kell.
A bonsait rendszeresen tavasszal, a fiatal fákat kétévente, az idősebb fákat ötévente kell átültetni. Ez egy olyan munka, amely tapasztalatot, érzést és ügyességet igényel, hogy ne sérüljön a fa. A facsemetéket a tálból kiemelve az oldalára tesszük, speciális eszközzel átfésüljük az időközben hihetetlenül nagyra nőtt gyökereket, ezért alaposan le kell vágni. De vigyázunk, hogy ne törjük le a fa ágait és kérgét.
A bonsait, különösen a lombhullatóakat, naponta öntözzük, nyáron akár kétszer is, a tálban lévő aljzat soha nem száradhat ki.
Az enyhe fagy jó, de a bonsait nem szabad tálban, állványon hagyni. Célszerű tél előtt elásni és a tálat a kertben a virágágyásban elásni, és tavasszal újra kiásni. Hideg üvegházban is áttelelhetők.
Receptář magazin, szerzői interjú
