Sok kertész csak tavasszal tervezi a gyümölcsfák ültetését, de a legtöbb kertész számára az ősz jobb időpont. Vegye elő a kesztyűt, kapát és ásót, és ismerje meg az ültetés alapvető szabályait, valamint azt, hogy mely fákat érdemes tavaszra hagyni.
Októberben a talaj még elég meleg ahhoz, hogy az újonnan ültetett gyümölcsfák gyökeret eresszenek. Ráadásul az ősszel ültetett palánták jobban bírják a téli és a későbbi tavaszi öntözést. Ezért nem kell annyira aggódnia a gyökerek kiszáradása miatt, ami a meleg és száraz tavasz során kockázatot jelent.
Az őszi ültetés alapvető szabályai
1. Soha ne ültessünk új fákat az őshonos fák által hagyott gödrökbe, ahol a talaj az első néhány évben kimerül (a regeneráció kb. 5 évig tart). Ne ültessük őket idős fák közvetlen közelébe sem. Válasszon egy másik, tápanyagban gazdag aljzatú, a gyümölcsök éréséhez fontos napfénynek kellőképpen kitett helyet.
2. Célszerű legalább néhány héttel korábban előkészíteni az ültetési helyet – szabaduljunk meg a gyomoktól, amelyek elvehetik a fától a vizet és a tápanyagokat.
3. Az ültetőgödörnek körülbelül kétszer olyan szélesnek és mélynek kell lennie, mint a csemete gyökérlabdája. Töltse fel az alját egy réteg komposzttal, hogy tápanyagdús alapot hozzon létre.
4. Az ültetés előtt egy nappal hozza be a palántákat. A jobb vízáramlás elősegítése érdekében távolítsa el a sérült vagy túlnőtt gyökereket. Az előkészített növényt legalább 12 órára merítse vízbe.
5. Az ültetés után azonnal végezze el az első metszést, és távolítsa el a felesleges hajtásokat (az úgynevezett „farkasokat”). Ez irányítja a növekedést, és arra kényszeríti a fát, hogy a tápanyagokat és a vizet az ágakhoz szállítsa, amelyek nagyobb, lédúsabb gyümölcsöt fognak teremni.
Bár a legtöbb gyümölcsfának előnyös az őszi ültetés, várjunk tavaszig az ilyen fajok ültetésével:
- Őszibarack, sárgabarack, datolyaszilva és más, a hőmérsékletre érzékenyebb csonthéjas gyümölcsök,
- a szilva, a cseresznye és a meggy ősszel is ültethető, de egyes kertészek nem engedélyezik a tavaszi ültetést,
- a nagy gyökérlabdájú fákat.
Forrás,