Bár nem Európa leghosszabb folyója, de a megtisztelő második helyet foglalja el a Volga után, a Duna az áthaladó országok számát tekintve nem csak az öreg kontinensen, hanem a világon is vezető helyet foglal el. Vízgyűjtőjének területe Európa területének elképesztő 8%-a, ami számokban 817 000 km²-t jelent, és 19 országot fed le. És hány és melyik országon halad át a Duna?
Országok, amelyeken áthalad a Duna
Tíz ország élvezheti Európa második leghosszabb folyója – Németország, amelynek hegyeiből a folyó ered, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Bulgária, Románia, Moldova és Ukrajna előnyeit, és még lenyűgözőbb az a tény hogy ebből a 10 országból 4 fővárosán halad keresztül – Bécsen, Pozsonyon, Budapesten, Belgrádon, ami a Fekete-tengert és Közép-Európát összekötő, kiemelt jelentőségű kereskedelmi útvonallá való átalakulását kedvez.
Még a világ leghosszabb folyója is – a Nílus, amely jelentősen meghaladja a Dunát – 6853 km. 2852 km ellenében. A Duna hosszában nem büszkélkedhet annyi országgal és fővárossal, amelyek partjain áthalad, és a második helyen áll le 9 országgal, amelyen áthalad.
A Duna vízgyűjtője
Ami a 19 országot lefedő vízgyűjtőt illeti, hogy a lista teljes legyen, a felsorolt 10 országhoz, amelyen a folyó áthalad, a következőket adjuk hozzá: Svájc, Olaszország, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Albánia és Koszovó, mivel a vízgyűjtő legjelentősebb része Románia területén található – 232 193 km2, ami a vízgyűjtő területének közel 29%-át teszi ki. E kritérium szerint Albánia és Észak-Macedónia az utolsó helyen áll, egyenként körülbelül 100 km2-rel. Hol van Bulgária? Hazánk – egyike annak a 10 országnak, amelyen áthalad a Duna, és egyike annak a 19 országnak, amelyek a vízgyűjtő részét képezik – hazánk a középső helyet foglalja el 47 413 km2-rel.
A folyó jelentősége és érdekességei
Az a tény, hogy a Duna 10 ország területét keresztezi, jelentősen növeli a folyó jelentőségét, különösen azon régiók számára, amelyeken áthalad, és amelyek erőforrásait hasznosítják, valamint felveti vizei fenntartható hasznosításának kérdését. A nem is olyan távoli 1994-ben Szófiában aláírták a Duna védelméről szóló egyezményt, és van egy különleges nap is a folyónak szentelve – június 29.
Néhány évvel később – 2007-ben, a Víz Világnapján a Duna az egyik vezető helyen felkerült a világ legveszélyeztetettebb folyóinak listájára. A folyó fontossága a kontinens és a folyó mentén fekvő országok számára, a Duna által áthaladó országok nagy száma, történelmi jelentősége, valamint a turizmus és a hajózás szempontjából, valamint a folyó veszélye minden erőfeszítést és intézkedést megtesz. védelméért kiemelten fontos.
A Duna nemcsak az áthaladó országok számát tekintve az élen jár, hanem a Szerbia és Románia közötti Vaskapu Duna-szurdok szélességében is, amely az öreg kontinens legnagyobb szurdoka. Ezzel a Duna által kínált meglepetések még nem érnek véget, hiszen a következő hazánkhoz kapcsolódik – a folyó 120 szigetének több mint 50%-a, vagy akár 70 a mi területünkön található, ami meglepő hír vele szemben. annak a nagyszámú országnak a háttere, amelyeken keresztülhalad.
A Duna a történelem és a kultúra, a biológiai sokféleség és a vonuló madarak számára jelentõsége tekintetében is élen jár. A folyó deltája mentén több mint 5000 növény- és állatfaj él, partjain pedig a világon a legnagyobb mennyiségű nádas található. Mindezek az első helyek, amelyek a folyóhoz tartoznak, tovább táplálják a folyó jelentőségét, mivel több száz mellékfolyója táplálja vizeit, és az egyik legfontosabb folyóvá teszi, amelyet kötelességünk megőrizni.
