A kötőhártya-gyulladás a gyulladásos betegségek nagy csoportja, amelyek különböző okok következtében fordulhatnak elő – fertőző vagy nem fertőző. Ez a fajta patológia nagyon gyakori, és általában kedvező prognózisú. Nem szabad azonban alábecsülni őket, mivel néhány ritka esetben tartós látáskárosodáshoz vezethetnek.
A gyulladás okától függetlenül tüneteik hasonlóak. Magába foglalja injekció (hiperémia), kemózis (ödéma), kóros váladék, amely lehet vizes, nyákos, nyálkahártya-gennyes, gennyes és vérzéses.
Egyes esetekben tüszők is kialakulhatnak, amelyek ovális vagy kerek limfociták csoportjai, valamint granulomák, cicatrixek és mások. A betegek szubjektív panaszai könnyezés, égés, homokszemcsék és idegen test érzése a szemben, fénytűrés, szemhéjduzzanat, reggeli összetapadás a megjelent váladék miatt.
A nem fertőző kötőhártya-gyulladás összefüggésbe hozható szindrómákkal, különböző bőr-, autoimmun és nyálkahártya-betegségekkel, valamint gyógyszerrel is összefügghet.
A leggyakoribb nem fertőző kötőhártya-gyulladás azonban allergiás. Gyakoriságuk jelentősen megnövekszik, mivel az emberek egyre nagyobb mértékben érintkeznek a környezetből származó különféle allergénekkel. Az allergiás kötőhártya-gyulladás legtöbb formája 1-es és 4-es típusú túlérzékenységi reakciók eredménye.
Az 1-es típusú allergiás reakciók IgE által közvetített gyors típusú reakciók. Velük a szervezet előzetes szenzitizálása történik egy bizonyos antigénnel, aminek következtében az IgE antitestek titere megnő. Az allergénnel való későbbi érintkezés után antitestekhez kötődik, ami biológiai gyulladásos mediátorok képződéséhez és felszabadulásához vezet. Gyulladásos reakció lép fel értágulattal, fokozott érpermeabilitással, nyálkahártya-mirigyek hiperszekréciójával, ödémával, hiperémiával és másokkal.
A sejt által közvetített citotoxicitásban, egy késleltetett túlérzékenységi reakcióban (4-es típus), a tünetek általában az allergénnel való érintkezés után 24-48 órával jelentkeznek. Az ilyen típusú immunreakciókban főszerepet a CD4+ T-limfociták játszanak, amelyek számos mediátort szintetizálnak és választanak ki, ami gyulladásos folyamat megjelenéséhez vezet.
Az allergiás kötőhártya-gyulladás jellegzetes tünete, amely hasznos lehet a betegség okának megkülönböztetésében, a viszketés. A beteg vizsgálatából gyakran észrevehető vizes váladékozás, amely savós váladékozás és fokozott reflexkönnyezés következtében keletkezik. Ezenkívül a regionális nyirokcsomók általában nem növekednek meg, ami szintén segíthet az okok megkülönböztetésében.
Az allergiás kötőhártya-gyulladás olyan betegségek csoportja, amelyek eltérő módon – eltérő időtartammal és jellegzetes gyakorisággal – haladhatnak.
Akut allergiás kötőhártya-gyulladás gyakori állapot, amelyben külső ágens jelenlétét figyelik meg. Két fő típusa lehet – szezonális vagy egész évben, amelyek a tünetek súlyosbodásának időpontjától függően különböznek.
Szezonális allergiás kötőhártya-gyulladás az év bizonyos időszakaiban – tavasszal és/vagy nyáron – nyilvánul meg. Ennek oka az ezekre az évszakokra jellemző allergének megjelenése, tavasszal a fák, nyáron pedig a fű pollenje. Attól függően, hogy a beteg milyen földrajzi szélességben él, az allergének eltérőek lehetnek. Az ilyen típusú kötőhártya-gyulladásra jellemző a tünetek hiánya a hidegebb évszakokban, az allergének levegőben való csökkent terjedése miatt.
Egész évben allergiás kötőhártya-gyulladás nem a tünetek típusában tér el a szezonálistól, hanem egész éves fennállásukban. Ezt az állapotot súlyosbodási és remissziós periódusok jellemzik, és sok esetben a tünetek a téli időszakban a legkifejezettebbek.
Az egész évben tartó allergiás kötőhártya-gyulladás enyhébb és általában kevésbé gyakori. A leggyakoribb okok a házipor, a nemhez tartozó házi kullancsok Dermatophygoides, penészgombák és gombák otthon. Az állatokkal való érintkezés és élettevékenységük különböző termékei a szemtünetek erősödésének okai lehetnek. Szőrük és hámló felszíni hámjuk allergiához vezethet.
Kontakt allergiás kötőhártya-gyulladás egy másik formája az állapotnak, amely egy késleltetett típusú – 4-es típusú reakció -, amelyben főleg a T-limfociták vesznek részt. A kötőhártya-gyulladás ezen formájának klinikai képe 24-48 óra elteltével jelenik meg, és súlyos viszketést, injekciót, nyálkahártya duzzanatot tartalmaz, gyakran savós váladék és follikuláris vagy papilláris reakció. Sok esetben látható elváltozások vannak a szemhéjakon, például duzzanat, bőrpír vagy fájdalmas bordák kialakulása.
A kontakt allergiás kötőhártya-gyulladás okai lehetnek a szemekbe való helyi alkalmazásra szánt különféle gyógyszerek, kozmetikai termékek, élelmiszerek és mások.
Referenciák:
John F. Salomon, MD, FRDS, FRCOphth, „KANSKI’S Clinical Ophthalmology”, A Systemic Approach, 9. kiadás, Elsevier, 2021
Prof. Dr. Iva Petkova, Ph.D., Assoc. Dr. Alexander Oscar, Ph.D., „Textbook of Eye Diseases”, ARSO Medical Publishing House, Szófia, 2021
Prof. Dr. Ivan Ivanov, PhD, „Haladó szemészeti kurzus”, RIC „Simek”, Szófia 2008;
