Az allergiás kötőhártya-gyulladás olyan betegségek csoportja, amelyek a szem kötőhártyáját érintik. Különböző immunológiai sejtek találhatók benne, amelyek a védőreakciók megvalósításának okai ezen a területen.
Az allergiás kötőhártya-gyulladás mechanizmusa általában gyors típusú reakciókon keresztül – IgE-mediált 1-es típusú reakciókon keresztül jelentkezik, de bizonyos esetekben késleltetett típusú túlérzékenységi reakciók – sejt-mediált citotoxicitás (4-es típusú reakciók) is megfigyelhető.
A különböző allergiás kötőhártya-gyulladás tünetei hasonlóak. Ide tartozik az injekció, ödéma, kóros váladékozás, könnyezés, égő érzés, homok- és idegentest érzet a szemben, fényérzékenység, szemhéjduzzanat és a váladékozás miatti reggeli összetapadás. Egyes kötőhártya-gyulladások esetén súlyosbodási periódusok figyelhetők meg, attól függően, hogy milyen allergén okozta a megjelenésüket, ilyen például az akut szezonális allergiás kötőhártya-gyulladás, amelyet különféle pollenek váltanak ki.
Az allergiás kötőhártya-gyulladás gyakori betegségcsoport a szemészetben. Vannak azonban a betegségnek olyan formái, amelyek nem olyan gyakoriak.
Tavaszi kötőhártya-gyulladás, más néven keratoconjunctivitis vagy tavaszi hurut, egy viszonylag ritka betegség, amely gyakrabban fordul elő 5 év feletti fiúk körében. A betegség visszatérő, és mindkét szemet érinti. IgE antitestek és más sejt-közvetített mechanizmusok vesznek részt a patogenezisében.
A tavaszi hurut gyakrabban fordul elő a száraz és meleg éghajlatú régiókban, például a Földközi-tengeren. A betegséget a tavaszi és nyári szezonban súlyosbodási időszakok jellemzik. Sok esetben az érintett betegek egyidejűleg atópiás betegségben szenvednek, például asztmában vagy ekcémában, vagy számolnak be ilyen típusú betegségekről a családban.
A keratoconjunctivitis kezelése nagy jelentőséggel bír, mivel a szemgolyó különböző részein eróziós szövődmények kialakulása lehetséges. Az érintett betegeknél nagyobb a keratoconus gyakorisága, valamint a betegség súlyosabb lefolyása Herpes simplex keratitis.
Atópiás keratoconjunctivitis a kötőhártya-gyulladás egy másik ritka formája, tipikus kétoldali érintettséggel, amely gyakrabban fordul elő 30-50 év közötti felnőtteknél, nemüktől függetlenül. A betegségre a régóta fennálló atópiás dermatitisz is jellemző.
Az atópiás keratoconjunctivitis egész évben megfigyelhető, a tavaszi exacerbáció jellegzetes megnyilvánulásaival. A betegség klinikai képe általában súlyosabb, jellegzetes elváltozások figyelhetők meg a szemhéjakon – súlyos duzzanat és bőrpír, bőséges könnyezés – epiphorastaphylococcus blepharitis is gyakran előfordul.
Atópiás keratoconjunctivitisben lehetséges az alsó szemhéj ektropiójának megjelenése, valamint a szempillák hullása, ún. madarosa. Az ilyen típusú kötőhártya-gyulladás krónikus gyulladásos folyamatai rostos és cicatricialis elváltozások megjelenéséhez vezethetnek a szemhéjon és a kötőhártyán.
Óriás-papilláris kötőhártya-gyulladás az allergiás kötőhártya-gyulladás egy másik formája, amely a tarsalis kötőhártya mechanikai irritációja miatt következik be. Leggyakrabban a megjelenés oka a kontaktlencse viselése.
Jellemző tünetek az idegentest-érzés, a viszketés, a kötőhártya-injekció, a kóros nyálkahártya-váladék és a kontaktlencse-tolerancia elvesztése. Azokban az esetekben, amikor a kontaktlencsék allergiás reakciójáról van szó, nagyon fontos, hogy a szemorvos döntése alapján távolítsa el őket, és bizonyos időre abbahagyja a használatukat.
Phlyctenulous keratoconjunctivitisscrofulosusnak és nyirokcsomónak is nevezik, a különböző mikroorganizmusok – staphylococcusok, streptococcusok, candida, chlamydia és mások – antigénjeire adott késleltetett allergiás reakció eredményeként alakul ki. Általában immunhiányos gyermekeknél és fiatal felnőtteknél fordul elő.
Az allergiás kötőhártya-gyulladás ezen formájára jellemző a phlykten kialakulása – egy proliferatív csomó, amely a kötőhártyán, a limbuson vagy a szaruhártyán képződhet. Limfocitákat, plazmasejteket és hisztiocitákat tartalmaz.
A Phlyktenulos keratoconjunctivitis különböző stádiumokban halad – fekélyesedés, granuláció és gyógyulás, és a betegség súlyosságától függően a szaruhártya szikrák képződése lehetséges. A szem limbusából származó felületes és mély vaszkularizáció gyakran megfigyelhető a cicatrixokban.
Referenciák:
John F. Salomon, MD, FRDS, FRCOphth, „KANSKI’S Clinical Ophthalmology”, A Systemic Approach, 9. kiadás, Elsevier, 2021
Prof. Dr. Iva Petkova, Ph.D., Assoc. Dr. Alexander Oscar, Ph.D., „Textbook of Eye Diseases”, ARSO Medical Publishing House, Szófia, 2021
Prof. Dr. Ivan Ivanov, PhD, „Haladó szemészeti kurzus”, RIC „Simek”, Szófia 2008;
