A kígyómarás gyakorisága a különböző szélességi körökben változik. Bulgáriában ugyan nem túl gyakoriak, de fontos, hogy ilyen helyzetben mindenki reagálni tudjon.
Bulgáriában különféle kígyófajták találhatók, amelyek közül csak öt mérgező. Ezek a közönséges európai vipera, a szarvasvipera, az aszpici vipera, a réti vipera és a montpellieri vipera.
Közönséges európai vipera (Vipera berus) rendkívül alkalmazkodó, és számos helyen megtalálható, például homokdűnékben, bükkösökben, folyóparti mezőkön, alpesi réteken és egyebeken.
Bulgáriában él az európai vipera egy másik, megfelelően elismert balkáni alfaja, az ún Vipera berus bosniensis. Kutatások szerint mérge nagyon erős, és súlyos tüneteket okozhat, például az idegrendszer normál működésének zavarait.
A közönséges európai vipera főleg tavasszal és nyáron található. Vastag teste fekete vagy barna gyémánt cikcakk mintával van borítva.
A szarvas vipera (Vipera ammodytes) az egyik leghalálosabb kígyó Európában, és ennek megfelelően a leghalálosabb Bulgáriában. Mérge rendkívül mérgező. Nagyon hosszú fogai vannak, akár 15 mm-re is megnőnek. Ez lehetővé teszi a méreg mély behatolását a szövetekbe és a keringési rendszerbe.
A szarvas vipera Bulgária minden szegletében él. Az orra végén lévő szarváról ismerik fel, amely alig több mint egy centiméterre nő. A nőstények általában barnák és bézs színűek, a hímek pedig szürkék és feketék. Egy hátrafelé „V” látható a feje tetején.
Az aszpikos vipera (Vipera aspis) gyakrabban fordul elő az Alpokban, Észak-Olaszországban és Közép-Franciaországban. Tanulmányok kimutatták, hogy legmérgezőbb alfaja Svájcban található, nem pedig Bulgáriában. Néhány populáció azonban a Balkánon is megtalálható.
Feje gyémánt alakú, szeme fölött kiemelkedő pikkelyek vannak, amelyek ívelt orrban végződnek. Általában fabarna színűek, fekete keresztfoltokkal. A harapás utáni tünetek jelentősen eltérhetnek. Lehetséges szövetelhalás, veseérintettség és mások.
A réti vipera (Vipera ursinii) hasonlít az európaira, de sokkal kevésbé elterjedt. Bulgáriában az ország hűvösebb északi részein, elsősorban a Vrachan régióban és a Közép-Balkán egyes részein él. A réti vipera elérheti a 85 cm hosszúságot is. Teste sárgásbarnától feketéig irizálódik, jellegzetes gyémánt cikcakk mintával.
A réti vipera csípés után a tünetek enyhébbek. Helyi fájdalom, duzzanat és általános panaszok figyelhetők meg. Azonban erősen ajánlott orvoshoz fordulni.
A Montpellier kígyó (Malpolon monspessulanus) a legbiztonságosabb kígyó a mérgező fajok közül Bulgáriában. Ennek oka a méreg alacsony toxicitása, valamint a fogak hátsó elhelyezkedése. Mélyen a koponyájában rejtőznek, és ritkán érnek elég közel a szövetekhez ahhoz, hogy harapjanak. A legtöbb esetben helyi tünetek, például duzzanat és bőrpír figyelhetők meg. Ezek a kígyók elkerülik a konfrontációt, és a legtöbb incidenst ember provokálja.
A montpellier-kígyó főként a Rhodope-hegység alsó lábánál és a Struma-völgy közepén található. Méretei elérik a 2 métert, feje kicsi, mintája sárga, fekete és barna háromszínű.
A különböző kígyótípusok ismerete fontos az orvosi csapat megfelelő tájékoztatásához. Az orvosi konzultáció során fontos tájékoztatást adni a kígyó mintájáról, színéről, megkülönböztető tulajdonságairól.
Mi a teendő kígyómarás után?
- Azonnal forduljon sürgősségi orvosi csapathoz;
- Maradjon nyugodt, a legtöbb kígyómarás nem súlyos, és kezelhető;
- A megharapott testrésznek a lehető legtovább mozdulatlanul kell maradnia;
- Ha lehetséges, ajánlott a test felfekvése;
- Fájdalom jelenlétében paracetamol szedhető;
- A harapás közelében lévő összes ékszert és ruházatot el kell távolítani vagy meg kell lazítani, ha az érintett területen duzzanat lép fel.
Mit NE tegyünk, ha kígyóval érintkezünk?
- Ne közelítse meg a kígyót, ne próbálja elfogni vagy megölni;
- Ne próbálja kiszívni vagy eltávolítani a mérget a harapásból;
- Ne kössön semmit szorosan a harapás környékére;
- Ne szedjen aszpirint vagy ibuprofént, mert ezek súlyosbíthatják a vérzést.
Referenciák:
