Sokan az érlelés „kora” alapján választják a whiskyt leggyakrabban: 12, 15, 18, 25 évesek és így tovább – vagyis minél idősebb, annál jobb. Az „életkor” azonban nem minőségi és ízkritérium, hanem csak az egyik paramétere az italnak – hasonlóan egy autó motorháztetője alatti lóerőhöz.
A világon minden whisky szükségszerűen érlelt, csak a hordóban töltött időt számítjuk. A palackban a borral ellentétben ez az „öregedés” leáll. Ma a skót legalább 3 évet érlelődik (bár a 19. század vége felé 2 év is elegendő volt). A whisky korát nem lehet „szemmel” meghatározni: az idős szeszes italok világos kamillatea színűek, de néha egy 5 éves minta is sötét árnyalatú erős teafőzetet kaphat.
Úgy gondolják, hogy a whisky idővel sűrűbbé és vajasabbá válik, de ez egyben megbízhatatlan módszer az ital keletkezési dátumának meghatározására is, mivel az állagát inkább a desztilláció jellemzői határozzák meg.
Melyik a legjobb nyári whisky előétel?
Bármely erős (és nem csak erős) ital érlelésének célja, hogy megváltoztassa az illatát, az ízét, és ennek eredményeként, hogy nagyobb örömet szerezzen az ivásból. Ezért ha a legrégebbi whiskyt (tequila / rum / konyak) kellemetlen inni, akkor hiábavaló a hosszú várakozás! A logika azt sugallja, hogy jobb ésszerű időn belül kiszámítható, kellemes eredményt elérni.
Mit szólnál egy 30, 40 és 50 éves whiskyhez?
A probléma az, hogy minél régebbi az alkohol, annál kisebb a mennyisége – innen ered az érlelt szeszes italok magas ára. Gyártásuk egy veteránautó eredeti alkatrészekből való megalkotására emlékeztet: az alkatrészeket rendkívül nehéz megtalálni, az összeszerelés virtuóz tudást igényel, de nem biztos, hogy egy ilyen értékes autó egyenrangú egy vadonatúj olcsó autóval.
A régi italok íze és aromája ritkán okoz kellemes meglepetéseket. Meg kell érteni, hogy a szeszes italok nem fejlődhetnek a végtelenségig hordóban. Előbb-utóbb eljön egy határ, amelyen túl az ital tovább szívja magába a tanninokat a fából, de lassan kimúl, anélkül, hogy minőségi javulást érne, éppen ellenkezőleg: megközelíti annak az anyagnak az ízét, amelyből a hordó készül. A benne eltöltött idő néha tönkreteszi a whisky egyes tulajdonságait. Így lehet, hogy örömmel élvezheti a 10 éves mintát, de csalódni fog, ha kipróbál egy 30 éves verziót.
Tudod mi a különbség a skót whisky és a bourbon között?
Így minden füstölt árpából készült maláta whisky elveszíti egyedi ízét az évek során. Ezért van az, hogy egyes országokban a legfüstösebb whiskyt csak 5 évig érlelik, és 167 ppm-et tartalmaz (fenolrész per millió – mértékegység, amely annak az árpának a füstösségi fokát méri, amelyből a skótot készítik. Minél több „ppm”, a füstösebb lesz a whisky). A megszokott tömegű és minőségi whiskykben (10-16 évesek) csak kb 40ppm van.
A régi whisky különleges tulajdonságokkal rendelkezik: ízében és illatában bőr, nyers fa vagy egy régi könyv megsárgult lapjainak árnyalatai érződnek – amelyek a fiatal mintákban nem találhatók meg. De nem ez a különbség a „jó-rossz” vagy az „ízletes-íztelen” kategóriák között.A különböző lepárlók egyformán érlelt whiskyit ugyanolyan sikerrel lehet összehasonlítani – nem lesznek kisebb különbségek.
