Először is meg kell értened, mi a stressz. És mi a különbség a szorongástól és a félelemtől.
Anna Ryazanova pszichológus, pszichoszintézis terapeuta, Dmitrij Raevszkij szentpétervári Pszichológiai Támogatási és Integratív Orvostudományi Központjának vezetője a stresszről és a stresszes helyzetek leküzdésének módjairól beszélt.
A szorongás pszichénk reakciója, amikor elképzelünk valamit, ami már megtörtént velünk, vagy megtörténhet velünk, és szorongó érzéseket tapasztalunk.
A félelem a psziché reakciója valamire, ami megijeszt bennünket.
A stressz pedig a psziché és a test reakciója valamilyen helyzetre. Stressz esetén a szervezet is bekerül valamilyen nehéz helyzet megélésébe. Ezért a stressz pszichológiai természetű jelenség, amely már a test reakcióját is magával vonja.
A szervezet válasza elsősorban a stresszhormonok kortizol és adrenalin felszabadítása. Azt mondhatjuk, hogy most stresszben vagyunk, amikor a szervezet részt vesz valamilyen nehéz körülmények megélésében.
A stressz kezelésének módjai. A stressz leküzdésének módjai, a szorongással ellentétben, különböző síkokban rejlenek. A test stresszterhelésének csökkentése érdekében hatékonyan alkalmazza a terápiás légzést, a legegyszerűbb nyugtató gyógynövényeket és sok más technikát.
A stressz pszichológiai összetevőinek kidolgozása érdekében azt is fontos megérteni, hogy akkor kerülünk ki a stresszből, amikor döntést hozunk az aktuális helyzetben. Először azt kell kitalálni, hogy befolyásolhatjuk-e a helyzetet vagy sem.
A következő kritikus kérdés: „Miért nem csinálok semmit, ha befolyásolni tudom a helyzetet? Vagy miért érzem úgy, hogy nem tudom befolyásolni a helyzetet?”
A következő lépés egy nagyon egyszerű terv kidolgozása a stresszes helyzetből való kilábalásra. Például, ha ez a ház valamiféle hosszú története, akkor tervezze meg a költözést. Ha ez egy olyan munka, ami már régóta nem okoz nekünk örömet, akkor mi döntjük el, mit kezdünk vele.
Például, hogyan tudjuk befolyásolni a környezetet vagy megváltoztatni azt. Részletesebben megtudjuk, miért nem tettük ezt korábban, miért szeretjük, ha elnyomnak, miért nem védekezünk.
Ha megértjük, hogy a munkahelyi helyzeten valóban nem tudunk változtatni, akkor rá kell jönnünk, hogy miért nem változtattunk még ezen a munkahelyen. És készítsen egy tervet a munka fokozatos megváltoztatására. Amikor már megszületik valamilyen döntés vagy terv, a psziché elhagyja a stresszes állapotot, az erős belső konfliktusokat és a feszültséget. Vagyis bármilyen cselekvési terv, mozgás A pontból B pontba mindig egy döntés kezdete és egy stresszhelyzetből való kiút.
És az A-terv mellett mindig legyen egy B-terv is: „Ha hirtelen nem sikerül, nem esek még nagyobb stresszbe, de megteszem.” Ha a pszichének van A-terve és biztonsági hálója – B-terv, akkor a psziché két rétege zavartalan marad, még akkor is, ha a helyzet nem változott.
Van egy terv, ami azt jelenti, hogy fennáll annak a lehetősége, hogy kikerülök onnan, és a stressz kezd kiegyenlítődni. És itt van egy nagyon érdekes kapcsolat. Ha stressz van, és nem tudjuk, hogy mit tegyünk, kortizolt és adrenalint termelünk.
Amikor van egy terv a jelenlegi helyzetből való kilábalásra, az úgynevezett tervezési hormon, a célhormon – a dopamin – működésbe lép. Ez a boldogság egyik hormonja. És pusztán kémiai szinten megváltozik a fizikai test viselkedésének stratégiája, és ezt követően a psziché egésze.
