A modern társadalomban felnövő gyerekek állandóan szitokszavakat hallanak: az utcákon, a játszótereken, néha pedig a családjuktól és barátaiktól.
Amikor a gyerekek óvodába vagy iskolába jönnek, rohannak új szavakat váltani.
Amikor egy gyerek ilyen szavakat mond ki az anyja előtt, gyakran két reakció egyikét kapja: vagy az anya viccesnek tartja, vagy szidja, mert trágár beszédet használ. Ezen viselkedések egyike sem helyes.
Először is, az a tény, hogy egy gyermek hamisan mond trágár kifejezéseket, nem ok a nevetésre. És nem kell sokáig szórakoznia egy ilyen helyzetben, mert a gyerek megöregszik, de a szavak megmaradnak.
Anya dühös lesz a gyermekére, amiért sértő nyelvezetet használ, és elpirul a körülötte lévő emberek előtt. A gyerek megzavarodik: „Miért szidja őt az anyja?”
A negativitással teli reakció szintén rossz, mivel felkeltheti a gyermek érdeklődését az új szavak iránt. Talán az anya gondoskodik arról, hogy a gyermek ne merjen trágár beszédet használni a jelenlétében, de ez nem jelenti azt, hogy szülei távollétében ne használja ezeket a szavakat.
Így mindkét leírt reakció végül ugyanazokhoz a következményekhez vezet – a szavak a gyermek fejében tárolódnak, amelyek használata nem kívánatos. A szülők célja pedig az, hogy a gyerek az irántuk való érdeklődés hiányában elfelejtse ezeket a szavakat.
Felmerül a kérdés: „A szülők milyen viselkedése lesz helyes, amikor gyermekük trágár beszédet használ?” Először is meg kell értenie, hogy nem szabad a gyermek által kimondott káromkodásokra összpontosítania.
Ne büntesse vagy szidja gyermekét, és ne nevessen vagy bátorítson a kimondott szavakon. Nyugodtan és világosan magyarázza el gyermekének, hogy az ilyen szavak használata nem tesz jót az embernek.
Ha egy gyerek elkezd káromkodni idegenek társaságában, akkor próbálja meg elkerülni a gyermek által mondott szavak megbeszélését: egyszerűen kérjen bocsánatot a történtekért, ezzel megakadályozva a téma kibontakozását.
A legbiztosabb módja annak, hogy a gyermek trágárságokat használjon a beszédében, ha ragaszkodunk a családi kommunikációs kultúrához.
Azokban a családokban, ahol a szülők nem szoktak szitokszót használni, olyan gyerekek nőnek fel, akikben kialakulnak az erkölcsi keretek. Ezért nem csak szüleik jelenlétében, hanem társaik társaságában sem fognak „erős nyelvet” használni.
Fotó: Pixabay
