Az alvási apnoe nemcsak kellemetlen civilizációs betegség, hanem a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához is vezethet.
Kialakulásának kockázati tényezője az elhízás, a dohányzás vagy a nyugtatók használata. Erre Ľubica Schutová, a Bánovce nad Bebravou-i kórház tüdőgyógyász szakorvosa hívta fel a figyelmet.
A lakosság 5-8 százalékánál alvási apnoét diagnosztizálnak. „Egyszerűen fogalmazva, ez egy olyan állapot, amikor a légzés több mint tíz másodpercre leáll alvás közben, és ez ismétlődően megtörténik az éjszaka folyamán. Általában a légzés megkezdéséhez rövid időre fel kell ébredni, megtörténik az úgynevezett alvásból való felébredés” – magyarázta Schutová.
Az alvási apnoe szindróma a férfiaknál akár kétszer gyakrabban fordul elő, mint a nőknél, és az orvosok megjegyzik, hogy az esetek többsége a 40 és 50 év közötti korosztályban fordul elő. Gyakran megjelenik a menopauzás nőknél is. „Az egyik legnagyobb kockázati tényező az elhízás. A nyak területén felgyülemlett zsír alvás közben összenyomhatja a légutakat, és korlátozhatja a légzést. Emellett gondot jelent a megnagyobbodott mandula, a dohányzás, a magas vérnyomás, az alkoholfogyasztás vagy a nyugtatók szedése is” – említette az orvos.
Alvás közben az emberi test izmai ellazulnak, feszültségük csökken, a környező szövetek így könnyebben okozhatnak légúti nyomást. Az alvási apnoe tipikus tünete a hangos horkolás, amelynek intenzitása megváltozik, és amelyet egy lélegzetvétel nélküli apnoés szünet szakít meg, amely alatt teljes csend van. „A betegség nemcsak az alvást érinti, hanem az ébrenléti szakaszt is. A betegek általában jelentősen fáradtak, alvásuk rossz minőségű, akár mikroalvásba is eshetnek. Szájszárazságra vagy fejfájásra ébrednek, majd napközben nehezen tudnak koncentrálni, gondot okoz a figyelem fenntartása és idegesek” – magyarázta Schutová.
A megerősített alvási apnoe szindrómában szenvedő betegeknek nem kell attól tartaniuk, hogy éjszaka teljesen leállnak a légzés, ez nem egy akut betegség. A kezeletlen diagnózis azonban gondot okoz, ami súlyos terhet ró a szív- és érrendszerre, olyan következményekkel, mint szívinfarktus, agyvérzés, különféle szívritmuszavarok. „A kezelés a tünetek enyhítését segítő intézkedések végrehajtásából áll. A kulcs a fogyás, az alkohol és az altatók mellőzése” – magyarázta a tüdőgyógyász.
Elmondása szerint a betegség középsúlyos és súlyos formáiban is az elsődlegesen választandó kezelés a műszeres terápia, a különféle szájsegédek és esetleg a műtéti terápia, például a mandulák eltávolítása, állkapocs elmozdulása és hasonlók. „Fontos azonban, hogy először orvoshoz forduljunk. Mint a legtöbb betegség esetében, minél hamarabb kezdik meg az ok megszüntetését, annál jobb a prognózis” – mutatott rá.
