A melatonin a kortizol stresszhormon antagonistája, krónikus stressz során megvéd minket a kortizol pusztító hatásaitól, ha nagy mennyiségben kezd termelődni. A melatonin befolyásolja a szénhidrát-anyagcserét, az inzulinszekréciót és a táplálkozási viselkedést. A melatonint alváshormonnak nevezik. Az enyhe altatóhoz hasonlóan segít elaludni, de csak éjszaka tudja előállítani a szervezetnek szükséges mennyiségben.
Mi befolyásolja az „alvási hormont”?
Az emberben a melatonin főként a tobozmirigyben (tobozmirigy vagy kezdetleges „harmadik szem”) termelődik, de nem csak! Azt találták, hogy kis mennyiségben ezt a hormont a vakbél, a bél, a retina, a tüdő, a placenta és más szervek sejtjei is előállíthatják.
Napközben, amikor a retina napfénynek van kitéve, a szervezet az L-triptofán esszenciális aminosavból a neurotranszmitter szerotonint termeli, amelyet a „boldogság hormonjának” vagy „a jó hangulat hormonjának” neveznek. (Ismert, hogy a szerotoninszint emelkedik a boldogság idején, és csökken a depresszió idején).
Fontos tudni, hogy a szerotonin szintézise két „címen” zajlik: a teljes szerotonin mennyiség több mint 90%-át a bélsejtek termelik (nem hiába nevezik a beleket második agynak), ill. a többi kevesebb mint 10%-át az agy tobozmirigye szintetizálja. Mivel a bélből származó szerotonin nem tud átjutni a vér-agy gáton, a tobozmirigy szerotonin értékes adagja éjszaka melatoninná alakul. A nappal és az éjszaka, a fény és a sötétség váltakozása szükséges a szerotonin és a melatonin ciklikus szintéziséhez.
A szerotoninnal ellentétben a melatonin szabadon mozoghat a szervezetben, mivel abszolút minden szervnek és szövetnek szüksége van rá. A melatonin hordozója a szérumalbumin. Az agyból a melatonint juttatja a sejtekbe szerte a szervezetben, és a melatonin rendelkezik a legmagasabb „hozzáférési szinttel” – „kulcsa” nemcsak a sejtmembránhoz, hanem a sejtmag membránjához is közelít, vagyis közvetlenül a DNS, ahol ellátja funkcióit antioxidáns funkciókat, azaz. korrigálja a szabad gyökök által a DNS-ben okozott károsodást, és megelőzi ennek a károsodásnak a genetikai anyagra gyakorolt következményeit. A fel nem használt melatonin a májba kerül, majd a vesén keresztül ürül ki.
A melatonint a sötétség hormonjának is nevezik
A melatonin legnagyobb és legaktívabb része pontosan a tobozmirigyben termelődik éjszaka, és ami a legfontosabb, teljes sötétségben. Bármilyen fénynek való kitettség, akár rövid ideig, akár csukott szemmel is, leállítja ennek az egészségnek és hosszú élettartamnak a szintézisét. Emellett a fény spektruma is számít: a kék és zöld fényspektrum ebben az esetben a legagresszívebb, a vörös és a narancssárga pedig lágyabb.
Ezenkívül fontos tudni, hogy a melatonin (valamint egy másik ifjúsági hormon, a szomatotropin) szintézisének csúcsaktivitása rövid időn belül, 23:00 és 2:00 óra között következik be.
E két okból kifolyólag a legegészségesebb és leginkább „fiatalító” alvást úgy érhetjük el, ha este 11 óra előtt lefekszel, lefekvés előtt nem használunk kék fényforrásokat, alvás közben pedig kerüljük azokat a szobában.
A melatonin a szervezet egyik fő endogén antioxidánsa
A melatonin aktívabban semlegesíti a szabad gyököket, mint az olyan erős antioxidánsok, mint a glutation és az E-vitamin.
Maga a melatonin, mint antioxidáns, megköti a szervezetbe jutó szabad gyököket és rákkeltő anyagokat, valamint aktivál egy másik fontos védőfaktort – a glutation-peroxidázt. A glutation-peroxidáz egy enzim, amely csökkenti a legpusztítóbb szabad gyök, a hidroxid mennyiségét. Ez különösen fontos az agy egészsége szempontjából. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően a melatonin számos betegség kialakulását megakadályozhatja, a megfázástól a rákig.
Mivel az agyi neuronok a szabad gyökök egyik fő célpontja, a melatonin gátolhatja a neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór kialakulását.
