A cukoréhség a függőség tipikus tünete. Bár ez nem olyan probléma, ami például egy erős alkoholfüggőséggel illene, mégis bosszantó. A túlzott cukorfogyasztás súlygyarapodást okoz, és az önbizalom elvesztésével és az életminőség romlásával jár. Hogyan kezeljük, ha ellenállhatatlan vágyunk van arra, hogy cukorral teli ételeket együnk?
Ne cukrozzuk fölöslegesen
A szénhidrátok, zsírok és fehérjék alkotják az alapvető makrotápanyagokat, amelyek nélkül szervezetünk nem tud működni. A cukrok a szénhidrátok egyfajta alcsoportja. Leginkább finomított élelmiszer, amelyet például cukorrépából készítenek. Ha édességfüggő, érdemes odafigyelni az étel ezen anyagtartalmára és az úgynevezett hozzáadott cukor mennyiségére. Minden „hozzáadott” egészségtelennek minősül. Az American Heart Association szerint azonban még kis mennyiségű hozzáadott cukor sem okozhat problémát, amely pékárukban, csokoládéban, majonézben és más élelmiszerekben található. E szövetség szerint a biztonságos határérték napi 25 gramm hozzáadott cukor a nőknél és 36 gramm a férfiaknál. Az említett mennyiségbe különösebb nehézség nélkül beleférünk, ha megkényeztetjük magunkat egy kockával a kávé édes hozzávalójából, egy kis cukorkával, vagy egy finom péksütivel.
Jönnek segíteni és jóllakni
A fehérjék nagymértékben véget vetnek az édességek falatozásának. A fehérjék előnye, hogy képesek hosszabb ideig telíteni a szervezetet. Minél jóllakottabbnak érezzük magunkat, annál kevesebb vágyunk van arra, hogy édes csemegével kényeztessük magunkat. A fehérjék számos élelmiszerben megtalálhatók, és az étlapon való szerepeltetésük nem jelent problémát. Az állati fehérjeforrások közé tartozik a hús, a tejtermékek és a tojás. Érdekesek ennek a makrotápanyagnak a növényi forrásai is. Megtalálható diófélékben, hüvelyesekben vagy növényi magvakban. A teltségérzet előidézése mellett számos más funkciójuk is van az életünkben. A fehérjék segítenek például az izomtömeg felépítésében, ami nem csak a „testépítőknek”, hanem az emberiség szelídebb felének is fontos. A nagyobb izomtömeg a testben pozitívan befolyásolja az anyagcsere sebességét és ezáltal a karcsú vonal megtartását.
Természetes akadály az éhség ellen
A telt gyomor érzését nemcsak a fehérjék, hanem a rostok is előidézik. Ez egy olyan anyag, amely kizárólag növényi élelmiszerekben, gyümölcsökben, zöldségekben, diófélékben, hüvelyesekben és teljes kiőrlésű kenyérben található. Az ajánlott napi rostbevitel 25 gramm. Ez nem elhanyagolható mennyiség, és emiatt is nagyon oda kell figyelnünk, mi kerül a tányérunkra. Összehasonlításképpen, ha a nap folyamán húsosabb, lisztesebb ételeket fogyasztunk, és korlátozzuk a gyümölcs vagy zöldség mennyiségét, akkor a szükséges 25 g rostot minimum bejuttatjuk a szervezetbe. A nem megfelelő rostbevitel éhségérzettel, instabil vércukorszinttel, de olyan emésztési problémákkal is megnyilvánul, mint a székrekedés, puffadás.
Amikor nyomott hangulatot eszünk
Az állati vagy növényi eredetű zsírok egy másik jóllakó makrotápanyagnak számítanak. Utóbbival gyorsabban jön a teltségérzet, de nem csak ez. A növényi zsírokat leginkább a kiváló minőségű omega-3 zsírsavak képviselik, amelyek megtalálhatók a diófélékben, növényi magvakban, de az avokádóban is. A szénhidrátokhoz képest egy egészséges zsírforma képes kordában tartani az éhségünket. Az omega-3 zsírsavak azonban javítják szervezetünk általános állapotát is, védik az ereket, a szívet és az agyat. Nemcsak számos testi, hanem szellemi funkciót is támogatnak. Mivel az egészséges zsírok képesek pozitívan befolyásolni pszichológiai egészségünket, különösen akkor érdemes enni, ha a borongós hangulat több édesség fogyasztására kényszerít bennünket.
Az éhség valójában álruhás szomjúság
Az édesszájú akkor is megjelenhet, ha elhanyagoljuk ivási rendszerünket. A szervezet enyhe kiszáradása is éhségérzethez vezet, még olyan esetekben is, amikor abban a pillanatban nincs szükségünk táplálékra. A kiszáradás tüneteit könnyű észrevenni. Ezek közé tartozik az enyhe fejfájás, hányinger, szédülés vagy letargia. Az előbb említett problémákra a megfelelő bevitel, főleg az ivóvíz, de a levesek, zöldséglevek, gyógyteák is remek segítségek. Nincs pontos meghatározás, hogy mennyi folyadékra van szükségünk naponta. Bár napi két literről beszélnek, az életkort, a munka típusát, vagy a sporttevékenységet is figyelembe kell venni. A vizelet színe is kiválóan jelzi, hogy van-e elegendő vízünk a nap folyamán. Minél sötétebb, annál valószínűbb, hogy a szervezet küzd a kiszáradás ellen.
Miért eszünk problémákat?
Már megszoktuk, hogy a cukor jutalom. Legalább egy ideig kellemes megelégedettség érzést vált ki. Azonban bizonyos mértékig sebtapasz az élet számos akadályára, amelyeket a stressz ural. A megerőltető munkával vagy kapcsolatban töltött napok során szervezetünk magasabb szintű stresszhormonokat termel. Közülük a legismertebb a kortizol, amely kis mennyiségben aktiválja a szervezetet, nagy mennyiségben pedig komoly problémákat okoz. A kontrollálatlan stressz következménye az édes és sós ételek utáni fékezhetetlen étvágy és az egészséges ételek iránti vágy csökkenése is. Idővel a stressz és az étkezés túlsúlyhoz és elhízáshoz vezet. A stresszes helyzeteket pihenéssel, meditációval, sporttal, masszázzsal vagy a családdal, barátokkal együtt eltöltött pillanatok oldhatják meg.
