A karácsony eredetére külső vallási hatások is működtek, amely elsősorban az egyiptomi napisten kultuszát, Rómában pedig a legyőzhetetlen napisten – Sol invictus – imádását foglalta magában, ami december 25-re esett. Ezt Peter Gažík, a Comenius Egyetem Evangélikus Teológiai Karáról nyilatkozta a TASR számára.
„336-tól az egyház formálisan december 25-ét vette át, de tartalmilag Krisztus születésének napjává változtatta.” – tette hozzá Gažík. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy december 25-e szilárdan beépült a nyugati egyház hagyományába; a keleti egyházban január 6., mivel más naptárt használ.
Több mint kétmilliárd keresztény és nem hívő számára a karácsony a béke és a nyugalom ünnepe, amely a családi jóléthez és a kölcsönös ajándékozáshoz kapcsolódik. Ismert hagyományok kapcsolódnak hozzájuk, mint pl karácsonyfa díszítése, karácsonyi ajándékok vagy énekek.
Szlovákiában a karácsonyi időszak kezdődik az ún Karácsony napján, amely lezárja az adventi időszakot. Tartalmazza a karácsonyi vacsorát, amely előtt sok család böjtöl. A vacsora karácsonyi ostyát, sült halat (pontyot) és burgonyasalátát, káposztát vagy lencselevest tartalmaz. Az ételek Szlovákia régiói szerint különböznek.
A karácsony egyik szimbóluma a karácsonyfa. Történelmét a német protestáns környezetben kezdték megírni. Az első említések Brémából 1570-ből származnak. Eredetileg egy fa vagy nagyobb ág volt, amelyet gyümölccsel, dióval, édességekkel vagy szimbolikus díszítéssel díszítettek. A 17. század körül a karácsonyfák elkezdtek behatolni a hétköznapi háztartásokba. A szokás először a városokban, fokozatosan vidéken vált népszerűvé, majd a 18. század végén, a 20. század elején a hagyomány a mai Szlovákia területére is behatolt.
Az egyik magyarázat miért van az, hogy karácsonykor feldíszítik a fát, ez a kereszténység korai időszakából származik, és a keltákhoz kapcsolódik. A régi kelta papok, a druidák azt hitték, hogy isteneik a fákban vagy a kérgükben laknak. Egy lelki ünnep előtt véres áldozatot készítettek, egy fiatalembert az istenekért. Az eseményen részt vett a legendás keresztény misszionárius, Winfried is, aki úgy döntött, hogy megmenti a fiatalember életét. Elmondta a gyülekezetnek Jézus Krisztus betlehemi születésének történetét, a jóság, a szeretet és a hit erejét. Druidák adtak életet a fiatalembernek, és együtt ünnepelték Jézus születését Betlehemben a fa mellett.
Kezdetben A 20. században ajándékok kezdtek megjelenni a fa alatt. Manapság a karácsonyfát általában háromkirályig (január 6-ig) hagyják.
A katolikusok az ún éjféli misékre, amelyeket azonban gyakran éjfél előtt tartanak. Az éjfélt az 5. század közepén vezették be, és a római Santa Maria Maggiore-bazilikában kezdték ünnepelni. Ebben a templomban őrzik a betlehemi betlehemi ereklyéket. A karácsonyi énekek és énekek éneklése az éjféli miséhez és a szentesteihez kötődik. Világhírű a Csendes éj, szent éj című osztrák dallam, amelyet Franz Xaver Gruber orgonaművész 1818-ban komponált. A cseh templomokban népszerű a cseh karácsonyi mise, vagy népies nevén karácsonyi mise. rybovka, Jakub Jan Ryba zeneszerző és népdalgyűjtő 1796-ban komponált templomi kompozíciója.
A görög katolikus egyházban a későbbiekben ünneplik este Nagy vacsora. Az evangélikus templomokban karácsony napján a délutáni és esti órákban tartanak ünnepélyes szenteste istentiszteletet. A református keresztény templomban és más keresztény egyházakban is tartanak szertartásokat.
Karácsony napját követi az első karácsonyi ünnep, Születés (december 25.)amellyel a keresztények Jézus betlehemi születésére és az emberiség történelmébe való belépésére emlékeznek, akinek üdvösséget hozott. Karácsony második ünnepén, december 26-án a keresztények Szent Istvánra emlékeznek, diakónus és az első vértanú, akit megköveztek Jézus Krisztusba vetett hite miatt. A karácsonyi ünnepek közé tartozik január 6-a, vízkereszt (három királyok) ünnepe is.
