Mi az a szenilis purpura?
Szenilis purpuramás néven Bateman-purpura vagy aktinikus purpura, jóindulatú, könnyű sérülés, ami az időseket érinti. Ez az állapot azért fordul elő, mert a bőr és az erek sérülékenyebbé válnak az életkor előrehaladtával, így a bőr érzékenyebb a kisebb sérülések okozta zúzódásokra. A szenilis purpura különbözik azoktól az állapotoktól, amelyek a véralvadási zavarok miatt könnyen zúzódásokat okoznak.
Az aktinikus purpura az gyakori és az 50 év felettiek körülbelül 10 százalékát érinti, és ez az arány az életkorral növekszik. A világos bőrű időseknél fokozott a kockázata ennek az állapotnak a kialakulásának. A szenilis purpurát szabálytalan alakú lila vagy vörös területek jellemzik a szabad bőrfelületen, általában a karokon.
Melyek a szenilis purpura okai és kockázati tényezői?
Úgy tartják, hogy bőröregedés az időskori purpura leggyakoribb oka. Ahogy öregszünk, a bőr vékonyabbá és törékenyebbé válik. Idővel az ultraibolya (UV) sugárzásnak való kitettség gyengíti az ereket támogató kötőszövetet. Ez a gyengeség sebezhetővé teszi az ereket, ami azt jelenti, hogy a vörösvértestek még enyhe ütés után is behatolhatnak a bőr mélyebb rétegeibe, és a jellegzetes purpura (foltos kiütés) megjelenését okozzák.
A bőrön lévő kis vöröses vagy lilás foltokat petechiáknak, a nagyobbakat pedig ecchymosoknak nevezik. A foltok színe általában nem változik jelentősen az állapot előrehaladtával. A zúzódás gyógyulása után azonban sárga vagy barna folt maradhat a bőrön. Maga a szenilis purpura nem veszélyesde ez egy alapbetegség jele lehet.
A szenilis purpura leggyakrabban az időseknél fordul elő, de nem a normál öregedés az egyetlen oka az ilyen típusú bőrkárosodásnak. A bőr öregedési folyamata felgyorsítható, ha huzamosabb ideig tartózkodunk a napon ultraibolya fény.
A rendszeres fogadás bizonyos gyógyszerek, mint például a vérhígítók vagy a kortikoszteroidok, növelhetik a purpura kockázatát. A nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID-ok) szintén hozzájárulhatnak az állapot kialakulásához.
Néhány érrendszeri betegségek, amelyek befolyásolják a szervezetben lévő kollagént, mint például a lupus, a rheumatoid arthritis és a Sjögren-szindróma, szintén purpurát okozhatnak. A purpura közvetve is előfordulhat bizonyos ráktípusokban, például limfómában és leukémiában.
Thrombocytopenia, amely a vérlemezkék hiánya a vérben, vérzést és zúzódásokat okozhat a dermisben (az epidermisz alatti bőrrétegben), hasonlóan az időskori purpurához. A purpura egyéb lehetséges okai a következők:
- Krónikus vénás pangás;
- Skorbut;
- Törékeny erek;
- Véralvadási zavarok;
- A születés folyamata;
- Traumák és sérülések;
- Antikoaguláns terápia;
- Szisztémás betegség;
- Cukorbetegség;
- TORCH (toxoplazmózis, rubeola, citomegalovírus, herpes simplex) fertőzések (amelyek az anyától az újszülöttig terjednek a terhesség, a szülés és a szülés utáni időszakban)
A szenilis purpura is jele lehet kollagén elvesztése a bőrben és a csontokban.
Mik a szenilis purpura tünetei?
A szenilis purpura leggyakrabban a kitett testrészek, mint például a karok vagy a fej teteje. Azoknál az időseknél, akik túl könnyen véreznek, fokozott a purpura kockázata. Az állapot legszembetűnőbb tünetei a vöröses-lila foltok, amelyek a testen alakulnak ki, és hosszabb ideig ismétlődnek. További tünetek a következők:
- Vékony bőr;
- Laza bőr, amely nem rugalmas;
- könnyen töredező bőr;
- Sérülés nélkül előforduló purpura
A szenilis purpura okozta zúzódások általában elhúzódnak 1 között és 3 hét, mielőtt elhalványulnak. Miután a zúzódás elhalványult, az elszíneződés hosszú ideig a helyén maradhat.
Hogyan diagnosztizálható a szenilis purpura?
A „szenilis purpura” diagnózisa csak vizuális vizsgálat alapján történik. Néha azonban teszteket alkalmaznak annak ellenőrzésére, hogy a szenilis purpurát nem súlyosabb állapot okozza. Gyakran nevezik ki teljes vérkép (PKK), valamint specifikusabb tesztek. Egyéb tesztek lehetnek:
- Vizeletvizsgálat a vér vizeletben való kizárására;
- Májfunkciós vizsgálatok;
- Rákszűrés;
- Az eritrocita ülepedési sebesség (ESR) vagy CRP-teszt (a vér C-reaktív fehérje szintjének mérése) az érbetegség által okozott gyulladás ellenőrzésére;
- Vesefunkciós vizsgálatok a purpurát okozó vesebetegségek kizárására
Bőrbiopszia is rendelhető.
Mi a szenilis purpura kezelése és megelőzése?
A szervezet általában ki tudja gyógyulni a zúzódásokból időskori purpurában további segítség nélkül. Az érerősítő gyógyszerek jótékony hatással vannak az állapotra. Ezenkívül a K-vitamin krém napi bőrön történő alkalmazása javítja a tüneteket. Ha a bőr különösen vékony, akkor előfordulhat, hogy elszakad, és a zúzódás helyén elváltozást okozhat, amely normál sebként kezelhető.
Ezenkívül segít megvédeni a bőrt a további károsodásoktól. A kalapok és a hosszú ujjú ingek segíthetnek bőr védelme a nap ellen és a kiszolgáltatott embereknek meg kell próbálniuk elkerülni a zúzódásokat, amennyire csak lehetséges.
Lehetséges, hogy a zúzódások okozzák esztétikai probléma kezelésük pedig hozzájárulhat a szenilis purpurában szenvedő betegek életminőségének javításához. A szenilis purpurát nem mindig lehet megelőzni, de a fényvédő krém használata a lehető legjobban megvédi a bőrt a károsodástól.
Mi a szenilis purpura prognózisa?
A purpura tünetei néhány héten belül maguktól elmúlnak, de elmúlhatnak állandó jelek a bőrön. A véraláfutás általában a beteg élete során ismétlődik. Jelenleg nincs ismert gyógymód a szenilis purpurára, és a kezelés tüneti. A szenilis purpura önmagában ártalmatlan. Szükséges azonban orvoshoz fordulni olyan súlyos betegségek diagnosztizálásához és kezeléséhez, amelyek a zúzódások megjelenésének okai lehetnek.
Referenciák:
1. Cleveland Klinika. Lifshitz OH, et al. (2010). Az öregedő bőr
2. Ceilley, RI (2017, június 1.). Aktinikus purpura kezelése. Journal of Clinical and Aesthetic Dermatology
3. Orvosi hírek ma. Mit kell tudni a szenilis purpuráról
