Az áldozatok hibáztatása borzasztóan egyszerűnek tűnik, ha látja, milyen gyakran és finoman történik. Valójában az a személy, aki felelősséget ró az áldozatra, ezt gyakran nem veszi észre. Tulajdonképpen miért?
Az áldozathibáztatás szó szerint azt jelenti, hogy „áldozatot hibáztatunk”. Gyakori jelenség, hogy az elkövetők vagy a szemlélők tudatosan vagy öntudatlanul például szexuális erőszak áldozatát okolják a történtekért. Úgy tűnik, a holland (15 és 30 év közötti) fiatal férfiak 11 százaléka úgy gondolja, hogy ha egy nő egyedül sétál az utcán éjszaka, akkor szexuális erőszakot „kér”. Az áldozatok háromnegyede legalább egy vádló megjegyzéssel szembesül.
Kifinomult
Az áldozatok hibáztatása lehet nyilvánvaló, de lehet nagyon finom is. Például fél Hollandia beleszeretett John de Molba a BOOS-epizódban nyújtott fellépése után. A The Voice-ban a szexuális zaklatásra reagálva De Mol többször is hangsúlyozta, hogy az érintett nőknek minden lehetősége megvolt a bejelentésre, és ezt meg is kellett volna tenni. Kevesebb szó esett a mérgező munkakultúráról és az elkövetők szerepéről. Ez sok embernek nem jött be, beleértve a saját alkalmazottait is. A hirdetésben egy hirdetést tettek ki azzal az üzenettel, hogy „kedves János, ez nem a nők hibája”. De Mol nagy megdöbbenésére, aki soha nem így szánta.
Tévedések
Miért olyan nehéz hagyni, hogy egy áldozat minden panasz nélkül áldozat legyen? Az áldozatok hibáztatása a pszichológia számos egyetemes tévedésen alapul kognitív torzítások hívják. Az emberek azon tendenciája, hogy okokat tulajdonítsanak tetteiknek és viselkedésüknek például. Ennek tipikus példája annak megállapítása, hogy az áldozat erőszakot „kér” „szexi” ruházatán keresztül.
Egy másik tévedés az utólagos elfogultság, azt a téves elképzelést, hogy előre láthattál és megelőzhettél volna egy helyzetet. Ez úgy hangzik, hogy „ki megy haza egy férfival?”.
Aztán ott van az az emberi elképzelés, hogy a világ tisztességes és jó hely, a pszichológiában a csak világ hipotézisnek nevezzük. Ez valójában nem kevesebb, mint a nagyon egyszerű „bab megéri a pénzét”. Biológiai szempontból nehezen fogadjuk el, hogy a rossz dolgok „csak úgy megtörténnek”, és erre próbálunk magyarázatot találni az áldozat viselkedésében. Az áldozatok hibáztatása ekkor egyfajta védelmi mechanizmussá válik; egy módja annak, hogy uralmat érezzek azzal a gondolattal, hogy „velem ilyesmi nem fog megtörténni”.
Önhibáztatás
Az áldozathibáztatás pszichológiai elvei ugyanúgy érvényesek magukra az áldozatokra is, ezért nem mindig kongatják a vészharangot. Például a BOOS áldozatai azt jelzik, hogy magukat hibáztatták, mert önként mentek el egy férfival, vagy nem védekeztek.
Kognitív torzítások, vagy gondolkodási hibák miatt irracionálisan ítél meg egy helyzetet. Ön azt hiszi, hogy tárgyilagos, de a gyakorlatban ez gyakran nem így van. Ez negatív hatással van a meghozott döntésekre. Áldozathibáztatás esetén a gondolkodási hibák is károsak az áldozatra nézve. Kövesse az alábbi tippeket, ha el szeretné kerülni, hogy gondolkodási hibái másoknak kárt okozzanak:
- Tudatosság – Ha tudatában van a gondolkodási hibáknak, és felismeri, hogy ezek befolyásolják az ítéleteit, egy lépést visszaléphet, mielőtt reagálna.
- Kíváncsi vagyok – A tévedések azt az érzést keltik benned, hogy igazad van, amikor nem ez a helyzet. Ezt úgy szakíthatod meg, ha kíváncsi vagy és kérdéseket teszel fel, ahelyett, hogy ítélkeznél.
- Tanulj a hibáidból – Légy nyitott a történet másik oldalára, és merd beismerni, hogy tévedtél. A tévedések azért vannak, hogy megtörjük.
0900-999 90 01.
Írta: Emma Verweij
