Sok kertész minden évben dinnyét ültet a kertjébe. De nem mindig sikerül lédús és édes gyümölcsöt termeszteni. Ennek több oka is van.
5 gyakori hiba, ami miatt a dinnye nem édes
A dinnyetermesztés során a kertészek gyakran követnek el olyan hibákat, amelyek miatt a gyümölcs nem lesz édes. Íme a leggyakoribbak.
Rossz fajta ültetése – Nem elég csak dinnyét ültetni – olyan fajtát kell választani, amely megfelel az éghajlatunknak. Például sok olyan fajta van, amely kiváló termést hoz, de csak a déli régiókban. Ha a mérsékelt égövben vagy kicsit északabbra termesztik, nem biztos, hogy olyan nagyok és édesek lesznek.
Ezért az első hiba a rossz fajta ültetése. Ültetéskor zónás fajtákat és hibrideket kell választani, lehetőleg olyanokat, amelyek már bizonyítottak, vagyis amelyek megfelelnek az éghajlatunknak.
A korai ültetés a másik hiba. Délen a dinnyét magról vetve azonnal szabadföldbe ültetik, április-májusban.
Mivel a dinnye melegkedvelő növény, jobb, ha nem sietünk az ültetéssel, hanem megvárjuk, amíg a talaj felmelegszik. Egyes kertészek egy trükköt alkalmaznak: agroszövettel takarják le azt a területet, ahol dinnyét terveznek termeszteni, így a talaj gyorsabban felmelegszik. A dinnyét (és a görögdinnyét) ezután elvetik, majd ismét letakarják a szövetet, így üvegházi körülményeket teremtenek számukra.
Az elégtelen napsütés és meleg is okozhatja, hogy a dinnyék nem lesznek édesek.
Az árnyékban vagy más növények által leárnyékolt helyen termő dinnyének nem lesz a tipikusan édes íze. A dinnyének sok napra és melegre van szüksége ahhoz, hogy cukrot tudjon képezni.
Ha a toktermés érési ideje alatt felhős és esős az időjárás, akkor a gyümölcs kevésbé lesz édes – de ez már az éghajlat ára.
A dinnyét természetesen ültethetjük üvegházba, hogy megvédjük a rossz időjárástól. De gyakorlati szempontból ez nem mindig jó megoldás: általában egy üvegházban próbálunk helyet spórolni, és minden földdarabon ültetni valamit. De ez a dinnyékkel nem működik – nekik sok helyre és fényre van szükségük.
A túlzott nedvesség szintén káros a dinnye számára. A gyökerei 1 méter mélyre nyúlnak, és ebből a mélységből képesek vizet felvenni. Ugyanakkor a dinnyét általában napos és magasított ágyásokba ültetik, amelyek gyorsan kiszáradnak. Ezért a dinnyét akkor is lehet öntözni, ha a felső talaj nagyon száraz – ezt ritkán, de alaposan és csak ülepedett, meleg vízzel végezzük. Ha sok a nedvesség és a víz hideg, akkor a növényeken gyökérrothadás alakulhat ki.
Az öntözés legjobb alternatívája a mulcsozás. Fedjük le az ágyásokat szalmával vagy agroszállal, és ezek segítenek megtartani a nedvességet.
Három héttel a betakarítás előtt a dinnyét egyáltalán nem szabad öntözni – ilyenkor a termés cukrot épít fel, amelytől a dinnye édessége függ. Ezért hosszan tartó esőzések idején a tetejüket fóliával le lehet takarni, hogy megvédjük őket a felesleges nedvességtől.
A nitrogénnel való túltrágyázás egy másik hiba. A nitrogénben gazdag gyomnövényekkel való öntözés felgyorsult növénynövekedést eredményez. Ennek azonban van hátránya: a dinnye virágzása késik, így a gyümölcs íztelenül nő.
Az édességhez a dinnyének foszforra és káliumra van szüksége, ezért etethetjük hamuzsír infúzióval – 10 liter vízre 1 csésze.
A dinnye fontos a csipetkéknek. Ha ez nem történik meg, akkor a bokroknak sok, de kicsi gyümölcse lesz. A főszárat 4-5 levél megjelenése után csípjük le. Az oldalhajtásokat – csak a petefészek megjelenése után, és ezeken is 4-5 levél marad.
A dinnyét leggyakrabban gyökérrothadás, lisztharmat, lisztharmat, lisztharmat, levéltetű, fehérlegy, májusi bogárlárva és pókhálós atka „támadja”. Ezért ajánlatos kéthetente biológiai készítményekkel kezelni a dinnyét, vagy népi gyógymóddal – fokhagymafőzettel – permetezni.
Ehhez 150 g fokhagymát (gerezdeket) összezúzunk (vagy reszelőn lereszeljük, turmixgépben vagy húsdarálóban összeturmixoljuk) és felöntjük vízzel, majd 2 napig állni hagyjuk és leszűrjük.
