Van egy ősi hagyomány a társadalomban, amely azt sugallja, hogy az első életévben tartózkodjanak a babák tükör előtti bemutatásától vagy saját tükörképük megmutatásától. Ennek a szokásnak számos érdekes értelmezése van vallási, ezoterikus és gyakorlati vonatkozásban. A pszichológusok véleménye azonban ebben a kérdésben gyökeresen eltérő.
A vallás viszonya a tükörhöz
A keresztény hagyomány szerint a tükröt a Sátán attribútumaként tartják számon, és használata a bűnösnek tartott személyekre hat. A múltban hosszú ideig a tükörbe nézést helytelen, sőt bűnös cselekedetnek tartották. Széles körben elterjedt az a hiedelem is, hogy a tükör ellophatja az ember szépségét és fiatalságát.
Ezek az ötletek befolyásolták a tükrök gyártásához való hozzáállást például Oroszországban. A tüköripar sokáig nem volt fejlett az országban. A külföldről hozott vagy helyi mesterek által készített tükrök nem mindig voltak tökéletes minőségűek, és torzíthatták a tükröződést, ami csak erősítette a körülöttük lévő babonákat és előítéleteket.
Az idő múlásával a tükrökkel kapcsolatos vallási attitűd lazábbá, de még mindig korlátozottá vált. Például még mindig nincsenek tükrök a kolostorokban.
Még mindig él azonban az a hiedelem, hogy egy év alatti csecsemőknek tilos tükörképüket látni. Sokan azt hiszik, hogy a tükörön keresztül a baba lelke kiszabadulhat, vagy gonosz lelki hatások juthatnak be a babába.
A modern pszichológusok azonban nyíltan ellenzik ezt a szokást. Szerintük a tükör hozzájárulhat a gyermek fejlődéséhez, segítheti személyiségének formálódását azáltal, hogy lehetőséget ad a világ felfedezésére, önmaga felismerésére a tükörképén keresztül.
Ezoterizmus és a tükör
A tükröt, más műtárgyak mellett, ezoterikus varázslat borítja a rejtély és a negatív energia fátyolába, mint a gonosz erőivel kapcsolatos tárgyat. Ebben a spirituális hálózatban találja alkalmazását a fekete mágiához kapcsolódó rituálékban.
Az ezotéria világában a tükör kommunikációs eszközként szolgál a másik világból származó szellemekkel és lényekkel. Ez egyfajta misztikus portál, amely a hiedelmek szerint a rosszindulatú szellemek csatornájává válhat, hogy bejussanak és ártsanak az embereknek.
Eszerint a csecsemőknek, akikről úgy tartják, hogy érzékenyebb a kapcsolatuk a külvilággal, életük első évében szigorúan tilos tükörképüket megmutatni. Az ilyen cselekedetek súlyos következményekkel járhatnak, tekintettel arra, hogy a gyerekek az ezoterikusok szerint különösen érzékenyek a tükör által hordozható negatív energiákra.
Praktikus magyarázat
Ennek a hagyománynak a gyökereinek vizsgálatakor gyakorlati szempontokat is figyelembe kell venni. Az ókorban a tükrök luxuscikkek voltak, amelyek nem voltak elérhetők minden otthonban. Ez különös jelentőséget tulajdonított nekik, és arra késztette az embereket, hogy távol tartsák őket a gyerekektől, hogy ne sérüljenek meg az értékes ingatlanok. Ezenkívül a régi tükrök, ahogy ez gyakran megesik, eltorzíthatják a tükröződést, zavartságot, sőt félelmet okozva a kisgyermekekben, ami károsíthatja mentális állapotukat.
Az utóbbi időben néhány orvos továbbra is aggodalmának ad hangot a tükrök gyermekekre gyakorolt hatása miatt. Azok a csecsemők, akik torz tükröződést látnak, megijedhetnek, és nem tudják, mi az, ami valószínűleg különösen igaz éjszaka, amikor a visszaverődés nem egyértelmű.
A tükrök történetének van egy elfeledett oldala is – a középkorban a mérgező hatásáról ismert higanyt használták a készítéshez. Ez a szomorú körülmény további okot adott az óvatosságra.
A pszichológusok véleménye
A hivatásos gyermekpszichológusok álláspontja ebben a kérdésben gyökeresen eltérő. Azzal érvelnek, hogy a szülők helyesen cselekszenek, amikor életük kezdetétől lehetőséget adnak gyermekeiknek a tükrökkel való interakcióra.
Szakértői vélemény szerint a születéstől fogva a gyermek elé helyezett tükör segít a babának elkezdeni azonosítani magát. Ez fontos a személyiség és a kommunikációs készségek kialakulásához.
A gyermek születésétől fogva érdeklődést mutat a tükörképe iránt, és idővel egyre tudatosabban érintkezik vele, megváltoztatja arckifejezését, és rájön, hogy befolyásolhatja megjelenését. Így a tükör a gyermek pszichés fejlődésének értékes eszközévé válik, és segít abban, hogy jobban megértse önmagát és az őt körülvevő világot.
