A szülők rengeteg erőfeszítést és pénzt fektetnek be gyermekeikbe, de nem mindig számíthatnak hálára.
- Amihez köthető
- A felnőttek túlzásba vitték
- Rossz példa
Ez különösen jól megfigyelhető serdülőkorban, bár a fiatalabb gyermekek idegesíthetik a felnőtteket.
A szülők nem mindig tudják megérteni, hogy a gyermek miért nem érez hálát.
Amihez köthető
A felnőttek túlzásba vitték
A szülők számára természetes az a vágy, hogy a legjobbat nyújtsák gyermekeiknek, de ez nem mindig hozza meg az elvárt eredményeket.
Ha a gyerekek folyamatosan mindent megkapnak, amit akarnak, jóllakottság lép fel. Anya és apa „vágyak beteljesítőivé” válnak, akik „kötelesek”, hogy a baba kedvében járjanak.
Ezért érdemes átgondolni a viselkedését. A szülők erőfeszítései nem mindig kifizetődőek. Az ilyen helyzetekben a gyermek azt hiszi, hogy a szülők minden cselekedete az ő felelőssége, ami nem érdemel hálát.
Rossz példa
Mi magunk néha nem vesszük észre, hogy hálátlanságra tanítjuk a gyerekeket. A szülők sokszor meg sem köszönik egymásnak a segítséget.
Éppen ellenkezőleg, a felnőttek néha még a „rossz” rokonokról is beszélnek, akik nem segítettek a remélt módon.
Ha azt szeretné, hogy a gyerekek hálásak legyenek, akkor ezt példával kell tanítania – mondják a szakértők. Ezért köszönjük meg egymásnak a segítséget, és próbáljunk őszintén lenni ezzel kapcsolatban.
