Az emberek gyakran nem egészen pontosan értik a mentális zavar fogalmát. Csak úgy gondolják ezt, mint egy fájdalmas állapotot téveszmékkel, hallucinációkkal vagy tudatzavarokkal.
Mentális zavar azonban olyan embernél is előfordulhat, akinek a tünetei nem különböznek másokétól. Lehet saját társasági ismeretségi köre, dolgozhat és elég elégedettnek tűnhet.
Mindenki tud bizonyos mértékig a leghíresebb mentális zavarokról, mint például a depresszió vagy a skizofrénia. Vannak azonban példák ugyanolyan gyakori betegségekre is, amelyekről szintén tudnia kell.
Most is nézik
Mik azok a mentális zavarok?
A mentális zavarok olyan mentális állapotok, amelyek befolyásolják gondolkodásunkat, érzéseinket és viselkedésünket. Lehetnek véletlenszerűek vagy tartósak is. A társadalom torz felfogást alakított ki a mentális zavarokról.
A mentális zavarokkal küzdők félnek nyíltan beszélni az ezzel az állapottal kapcsolatos problémáikról, mert ezt nem erősségnek, hanem gyengeségnek tekintik.
A mentális zavarok előfordulását számos tényező együttes hatása befolyásolja. Különösen a genetikai hajlam, az agy kémiai folyamatai, a kedvezőtlen élettapasztalatok stb.
Depresszió
Amikor depressziós zavarról beszélünk, az valójában több, mint a szomorúság érzése vagy egy nehéz időszakon való átélés.
Ez egy rendkívül gyakori mentális zavar, amely kilátástalanságot és érdeklődés vagy öröm elvesztését okozza a korábban élvezetes tevékenységekben. Észrevehető az energia csökkenése, az önbecsülés vagy a rossz koncentráció miatt is. Ilyen diagnózist csak orvos végezhet.
Skizofrénia
Ez a rendellenesség befolyásolja, hogyan gondolkodik, érzi magát és viselkedik a társadalomban. A skizofréniás emberek teljesen normálisnak tűnhetnek, amíg el nem kezdik hangoztatni furcsa gondolataikat.
A skizofrén betegek viselkedése megváltozik: cselekedeteik mások számára érthetetlenné válnak, memóriazavarok lépnek fel, megszűnik a kommunikáció és a bármit megtévesztő vágy. Gyakran mindezt téveszmék és hallucinációk kísérik.
Szorongási zavar
A szorongásos zavar súlyos mentális betegség. Az ebben szenvedők gyakran idegesek és feszültek. Folyamatosan stresszt és kényelmetlenséget tapasztalnak.
Gyakran légszomj, szédülés, fokozott fizikai érzések és szabálytalan szívverés kíséri. A szorongásos rendellenesség néhány további jellemző tünete a túlzott izzadás, hányinger, remegés és az irányítás elvesztésének érzése.
Fénykép:
A poszttraumás stressz zavar
Poszttraumás stressz zavar, vagy akkor fordul elő, amikor egy személy traumatikus helyzetet élt át. Kialakulhat az emberben, ha olyan sokkot, szörnyű vagy veszélyes eseményt élt át, amelynek közvetlen résztvevője vagy szemtanúja volt.
A tünetek a következők: rémálmok, harag, ingerlékenység vagy érzelmi fáradtság, elzárkózás másoktól stb. A rendellenesség tünetei röviddel vagy hosszabb ideig jelentkezhetnek a traumás esemény után, általában az első három hónapban.
Bipoláris zavar
A bipoláris zavarban szenvedő személy drámai változásokat tapasztal hangulatában, energiájában és világos gondolkodási képességében. Egy boldog és aktív ember hirtelen szomorúvá és közömbössé válhat minden iránt.
Ezek a hangulatváltozások akár 3-12 hónapig is eltarthatnak. A bipoláris zavar leggyakrabban késő serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban alakul ki.
Disszociatív rendellenesség
A disszociatív zavar a valóságtól való spontán menekülésként írható le. Ha a tüneteit nézzük: gondolati kapcsolat, identitás, tudat és emlékezet, ezek mind példák a szétkapcsolásra.
Az ilyen típusú érzések azonban eltérőek. Vannak, akik olykor úgy érzik, hogy mindent messziről figyelnek, míg másoknak igazi megosztott személyiség alakul ki.
Evészavar
Az ételtől való függőség érzését okozza, például rögeszmés gondolatok formájában, hogy egyen valamit. Az ilyen betegségekben szenvedők vagy erősen korlátozzák táplálékfelvételüket, vagy túl esznek, majd hánynak vagy kimerítik magukat a túlzott testmozgás következtében.
Ez pedig általában bűntudatot, szégyent, szorongást és haragot von maga után. A fő típusok közé tartozik az anorexia, a bulimia és az impulzív túlevés.
Fénykép:
Kit fenyeget a mentális zavar kialakulásának veszélye?
Általánosságban elmondható, hogy számos olyan tényező van, amely növelheti a mentális rendellenességek kialakulásának kockázatát.
- Genetikai öröklődés. Ha a szülőknek vagy közeli hozzátartozóknak mentális zavarai voltak, a gyermek is fennállhat ezen rendellenességek kialakulásának kockázata.
- Szerda. A kockázatos szokásokkal, például drogokkal és alkohollal rendelkező iskolák szintén növelhetik a mentális zavarok kialakulásának kockázatát.
- Feszültség. A stressz oka lehet személyes problémák vagy külső tényezők, például háború vagy természeti katasztrófák.
- Rossz egészségi állapot. Ezek lehetnek az agyat érintő betegségek, fertőzések, sérülések, táplálkozási hiányosságok vagy alváshiány.
Ha azokat a tüneteket észleled magadon, családodban, barátaidnál, ismerőseidnél, amiről fentebb írtunk, mindenképpen fordulj pszichológushoz, pszichiáterhez, ő segít a lelki egészségeden vagy szeretteid lelkivilágán.
A teljes körű invázió kezdete óta az emberekben fokozódott a stressz, a szorongás, sőt a pánik is. Vіkna elmondta az egészséges szokások segítségével.
A Vikonnak is van egy menő és menő.
Iratkozz fel! Fontos információkat, exkluzív anyagokat és érdekes anyagokat teszünk közzé az Ön számára.