Egy nemzetközi tudóscsoport megtalálta a módját, hogy idős korban egészséges maradjon. Egy új immunterápiás kezelés meghosszabbíthatja az egészséges öregedést egy tanulmány szerint. A leírtak szerint a megközelítés célja az immunrendszer serkentése, hogy az eltávolítsa az öregedés, az egészségtelen életmód és táplálkozás, a stressz és a genetikai tényezők miatt károsodott fehérjéket. Az izoDGR-mAb nevű monoklonális antitest gyógyszert speciálisan a laboratóriumban fejlesztették ki. Hasonló platformokat már alkalmaznak különböző típusú rák, autoimmun betegségek és fertőző betegségek kezelésére.
Egy olyan állatokon végzett kísérletben, amelyeket ezzel a gyógyszerrel injekcióztak, a várható élettartam megkétszereződését figyelték meg. Ezenkívül a kísérleti alanyok fenntartották a viselkedési és koordinációs funkciókat, és csökkentették a gyulladást elősegítő citokinek szintjét a vérkeringésben és a testszövetekben. Az életkorral összefüggő betegségek elleni küzdelem meglévő módszerei elsősorban a tünetek megszüntetésére irányulnak. Az isoDGR-mAb célja viszont a krónikus betegségek kiváltó okainak megszüntetése, ami jelentősen megnöveli az emberi élettartamot. A Biofizikai és Sejtmérnöki Intézet igazgatójához, az orvostudományok kandidátusához, Andrey GONCHAROV-hoz fordultunk, hogy elmagyarázzuk, mik azok a monoklonális antitestek, és hogyan segíthetik az élet meghosszabbítását.
Az orvostudomány legújabb vívmánya
A monoklonális antitestek az orvostudomány legújabb vívmányai, amelyeket súlyos betegségek kezelésében alkalmaznak. Ezek közé tartoznak a rosszindulatú daganatok, az autoimmun betegségek, a szív- és érrendszeri problémák, néhány fertőzés és még sok más. Ezenkívül a monoklonális antitesteket széles körben használják a diagnosztikában.
Mik is pontosan az antitestek? Az emberiség már régóta felfedezte hatásukat. Ezek speciális molekulák, amelyeket az immunrendszer sejtjei termelnek, hogy felismerjék és elpusztítsák az idegen ágenseket – antigéneket. Az antitestek általában specifikusak. Ez azt jelenti, hogy csak a saját antigénjüket ismerik fel, és nem csak egy antigént, hanem annak egy külön töredékét. Így amikor egy antigént bejuttatnak a szervezetbe, nagyszámú különböző típusú antitest képződik, amelyek kizárólag egy típusú antigénre irányulnak. Ez megfelelő immunvédelmet tesz lehetővé.
Minden típusú ellenanyagot a genetikailag homogén sejtek külön csoportja – klónok – alkotnak. Monoklonálisnak nevezik őket. Különösen széles körben alkalmazzák olyan betegségek kezelésében, amelyekben egy immunkomponens vesz részt a patogenezisben. Ilyenek például a pikkelysömör, a reumás ízületi gyulladás, a sclerosis multiplex és a rákos betegségek. Kiderült, hogy a hatás a celluláris jelek megváltozása. Ilyen például a növekedési faktor receptorok. Egyes rosszindulatú sejtek felszínén nagyszámú receptor található a szaporodást célzó növekedési faktorokhoz. Minél több ilyen receptor, annál aktívabb a folyamat. Ha monoklonális antitesttel blokkolja a receptort, az nem tud kötődni a növekedési faktorhoz, és ennek megfelelően a reakciók nem indulnak el. A sejt nem fog olyan aktívan szaporodni, és végül elpusztul.
Hogyan működnek egyébként a monoklonális antitestek? A rosszindulatú sejt felszínén lévő antigénhez kötődnek, ami egy többlépcsős immunválasz rendszert aktivál. A reakciók utolsó szakasza egy speciális C9 fehérje képződése, amely perforálja a rákos sejt membránját, ami végső soron annak halálához vezet. A monoklonális antitestek stimulálhatják az immunsejteket, például a makrofágokat is, amelyek felismerik a rosszindulatú daganatokat és felfalják, ezáltal elpusztítják azokat. A rák megjelenésének és kialakulásának egyik oka, hogy az emberi immunrendszer nem ismeri fel az ilyen sejteket idegenként. A monoklonális antitestek lehetővé teszik az immunrendszer számára, hogy megismerje a daganatot, és elérhetővé tegyék a megkötéshez és az azt követő megsemmisítéshez. Így a szervezet lehetőséget kap az önálló harcra.
Mi ez a szenzációs izoDGR-mAb gyógyszer?
Az izoDGR-mAb nevű monoklonális antitest gyógyszert a laboratóriumban fejlesztették ki. A monoklonális antitesteket laboratóriumokban állítják elő, magyarázza Andrej Goncsarov:
– Kezelhetik a rákot. Egy sor ilyen gyógyszert hoztak létre a tumormarkerek ellen. Például a rituximab, amely megtámad egy bizonyos fehérjét a leukémia sejtjein. A gyulladásos faktorok ellen számos monoklonális antitestet fejlesztettek ki, és ezeket autoimmun betegségek, sőt a COVID-19 kezelésére is használják. Ami az izoDGR-mAb nevű monoklonális antitestet illeti, azt korábban nem használták.
Az a tény, hogy az öregedés során a fehérjék átrendeződnek, megváltoztatják a szerkezetet és túlzottan stimulálják a fehérvérsejteket. Ez gyulladás kialakulásához vezet. A tanulmány készítői egy új antitest segítségével igyekeztek eltávolítani a megváltozott fehérjéket, hogy visszafordítsák az öregedési folyamatot, illetve megelőzzék azt, és ezzel együtt az életkorral összefüggő betegségeket.
Andrej Goncsarov szerint ez az irány meglehetősen érdekes, de még sok a tennivaló.
A kísérletet több laboratóriumban meg kell ismételni, hogy megfigyeljük más állatok reakcióját. Az antitesteknek vannak ellenjavallatai és mellékhatásainak listája – ez egyértelmű. És tekintettel arra a tényre, hogy ez a bizonyos monoklonális antitest potenciálisan számos szövet és szerv fehérjéit érinti, a mellékhatások a legváratlanabbak lehetnek.
Legyünk kreatívak
Mi van, ha Kondrat Krapiva „Brama Neumiruchastsi” című szatirikus komédiájában a tudósok a közeljövőben megtalálják az öregedés elleni gyógymódot? Emlékezzünk a darabban történtekre. A főszereplő, egy professzor laboratóriumában, állatokon tesztelve fedezte fel a halhatatlanság titkát. Hamarosan mindenki tudott az évszázad találmányáról. A professzor újonnan verett csillag lett. Sok barátot szerzett, akikről nem is tudott. A telefon nem szűnt meg egész éjjel a lakásban. Reggel pedig az egyik alkalmazott megjelent a feltaláló házában, és felajánlotta magát örök élettársnak. A bázis vezetője garantálja a tudósnak a halhatatlanság mandátumának teljes anyagi támogatását saját maga és minden hozzátartozója számára. Egy amerikai tudósító azt javasolja, kezdjenek üzletet, és adjanak el engedélyeket külföldön dollármilliókért. Egy szponzorált farm alkalmazottja nemcsak magának, hanem tehenének is halhatatlanságot kér. De nem lehet mindenki halhatatlan, szigorú korlátokat vezetnek be: kifogástalan egészségi állapot (és vizsgálatokat is biztosítani kell!), tiszta lelkiismeret és pozitív referenciák a munkahelyről. A téren egyébként már ugyanazokkal a tesztekkel kereskednek. A professzor fogadószobája közelében tömeg van. A halhatatlanság összeveszett szülőket és gyerekeket, férjeket és feleségeket, barátokat, szeretteit. Még egy tudományos ülésen is fellángolnak a viták.
Kiderült, hogy nem minden tudományos haladás jó. Minek állandósítani a gonoszt, amiből már most is sok van a földön? Talán jobb lenne a halált az örök megújulás szükséges feltételeként igazolni? És amikor a vita zsákutcába ért, a kutató még váratlanabb felfedezést tett – behozott egy döglött patkányt, és arról számolt be, hogy más kísérleti alanyok is ugyanilyen eredményt értek el, csak lecserélte őket. A szenvedélyek alábbhagytak, az emberek békét kötöttek, és külön utakra mentek. De a kutató elismerte a professzornak, hogy a patkány valójában él. Csak hát az emberek morálisan még nem állnak készen egy ilyen felfedezésre, folytassák nyugodtan a kutatást… Valójában Kondrat Krapiva a halhatatlanság alatt nem a fizikai létet értette, hanem mindenekelőtt a jócselekedeteket, az emberi cselekedeteket. Életet élni és jó emléket hagyni magadról halhatatlannak maradni.
