A bab olyan hüvelyes növény, amely már az ókor óta ismert, és az utóbbi időben nagy népszerűségre tett szert. Nemcsak nagyon finom, de számos jótékony anyaggal is ellátja szervezetünket. Sok folsavat és rostot tartalmaz, ezért érdemes beiktatni az étrendünkbe. Szezonban a bab bármelyik zöldségesnél megvásárolható, de mindenképpen jobb, ha magunk termesztjük. Ennek a zöldségnek a gondozása nem nehéz, és még egy kezdő kertész is megbirkózik a feladattal. Mindazonáltal érdemes betartani néhány szabályt a bőséges babtermés biztosítása érdekében.

Bab – a vitaminok kincsesbányája

A közönséges bab a babfélék családjába tartozó egynyári növény, amely a borsó és a csicseriborsófélékhez áll közel. Érdekesség, hogy a világon az egyik legrégebbi termesztett növény, termesztésének története 6 000 évvel ezelőttre nyúlik vissza. A régészek leletei szerint a bab a Közel-Keletre és a Földközi-tengerre vezethető vissza. Napjainkban ez a zöld zöldség nagyon népszerű. Ez nemcsak enyhe, enyhén édes ízének, hanem számos jótékony tulajdonságának is köszönhető.í. Ez a bab igazi vitaminbomba, bár gyakran alábecsülik.

A bab, mint a legtöbb hüvelyes, kiváló növényi fehérjeforrás, ezért a vegánok és vegetáriánusok is nagyra értékelik. Emellett magas a rosttartalma, ami javítja az emésztőrendszert, valamint kalciumot, vasat, magnéziumot és káliumot tartalmaz. Folsavban is gazdag, ami különösen ajánlott a várandós kismamáknak. Emellett a bab antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik, rendszeres fogyasztása erősíti az immunrendszerünket, és segít a szabad gyökök elleni küzdelemben. TA tulajdonságai azonban itt nem érnek véget. A Levodopa, a Parkinson-kór kezelésére használt természetes aminosav, szintén kimutatták, hogy megtalálható a babban. Mindez amellett szól, hogy ezt a zöldséget a saját kertünkben termesszük.

A legjobb babfajták

A babnak számos fajtája létezik, amelyek többek között magasságban, magméretben vagy virágszínben különböznek egymástól. A különböző fajtákra jellemző a különböző vetési és betakarítási időpontok is. A lóbab számos fajtája közül a következők különösen figyelemre méltóak:

  • Bison – Közepesen korai fajta, kb. 70 napos tenyészidővel. A fajta 70-90 cm magasra nő, és kb. 17 cm hosszú hüvelyeket hoz, amelyekben nagyon nagy magok vannak;
  • Bachus – Korai fajta, kb. 100 napos tenyészidővel. A magok nagyok, kissé lapítottak és világoszöld színűek;
  • White Hangdown– Közepesen késői fajta, amely nagyon termékeny, nagy, fehér és lilás színű magvakkal;
  • White Windsor – Közepesen korai fajta, magas terméshozammal. A magok zöldesfehér színűek és nagyon enyhe ízűek;
  • Olasz fehér – Az egyik legtermékenyebb babfajta, közepesen korai terméssel. Hüvelyenként 3-5 világoszöld mag található;
  • Dita – Nagyon korai, 1 m magasra növő fajta. A hüvelyek általában 5-6 fehér-narancsszínű magot tartalmaznak.

A bab termesztése és gondozása

Ami a termesztést illeti, a bab nem egy nehezen termeszthető növény, így nem kell vele sokat foglalkoznunk. Hidegtűrő (-5 C fokig tűri a fagyokat), így szinte minden kertben termeszthető. A sikeres termesztéshez célszerű megismerkedni ennek a zöldségnek az igényeivel. Az ilyen ismeretek segítenek a gazdag termés megtermelésében.

Vetés

A bab közvetlenül a talajba vethető. Mivel a növény ellenáll az alacsony hőmérsékletnek, és már 3-4 °C-os hőmérsékleten is képes csírázni.a magok vetése március közepétől lehetséges. Ha üvegházban vagy polytunnelben termesztjük, ez már március elején megtehető. A vetés előtti napon érdemes a babmagokat jól beáztatni. Az esetlegesen a magokon lévő baktériumok és gombák elpusztítása érdekében célszerű néhány csepp jódot adni a vízhez.

A magokat fészkekbe vetjük, 20-30 cm-enként 2-3 magot. A vetés mélysége 5-6 cm legyen.. Nem szabad elfelejteni, hogy a sorok között 40-50 cm távolságnak kell lennie. Ezenkívül a lóbabot palántákból is lehet termeszteni, ami körülbelül 2 héttel gyorsítja a betakarítás időpontját. A lóbab 18-22 °C-os hőmérsékleten fejlődik a leggyorsabban.

Helyszín és termőterület

A helyszínt illetően van egy egyszerű szabály: minél több a nap, annál jobb. A bab napos helyen fejlődik a legjobban. Ezzel szemben árnyékos helyen rosszul vagy egyáltalán nem terem. A zöldségfélék legjobban nehéz, nedves, agyagos, humuszban nagyon gazdag talajon termeszthetők. Ha a kertünk talaja túl könnyű és homokos, érdemes komposzttal vagy trágyával dúsítani.. Fontos azonban, hogy a lóbabot ne ültessük frissen trágyázott talajba, mivel a trágya vagy a komposzt szaga vonzza a csírázó bogarakat, a lóbab veszélyes kártevőjét. A babcsíra egy apró bogár, amely a tojásait a babhüvelyekre rakja. Miután kikeltek, a lárvák a hüvelyekbe és a magokba rágják magukat, károsítva és használhatatlanná téve azokat.

Öntözés és trágyázás

A bab igen érzékeny a vízhiányra, ezért rendszeresen öntözzük, különösen a száraz időszakban.. Bár az egész tenyészidőszakban magas a vízigénye, a kelés és a hüvelyképződés időszakában nagyobb. Nem szabad elfelejteni, hogy az elegendő öntözés befolyásolja a termés méretét és minőségét. Ezenkívül a talajt minden öntözés után és esőzések után is lazítani kell.

A trágyázás tekintetében a bab nem igényes növény. A gyökerein élő papilláris baktériumok segítségével képes a levegőből nitrogént megkötni, így nem igényel intenzív trágyázást ezzel az elemmel. Időnként azonban trágyázható egy általános célú, összetett műtrágyával.

Kötőanyag

A babot általában nem kell visszavágni, kivéve a magasabb fajtákat. Esős és szeles időben azonban a szárak a földön heverhetnek. Ebben az esetben ki kell egyengetni és támasztékhoz kell kötni, hogy a hüvelyek növekedni és érni tudjanak. Hasznos tudni azt is, hogy a fészekbe vetés a bab stabilitásának megőrzésére szolgáló egyik módszer. Az egymás mellett növő növények támogatják egymást.

Betegségek és kártevők

A bab sajnos fogékony a betegségekre és kártevőkre. A leggyakoribb betegségek, amelyek ezt a növényt megtámadják, a következők: aszkochikózis, Babrozsda, csokoládéfoltosság, fuzáriumos babrothadás, szklerotínia és szürkepenész.. A kártevők közül a levéltetvek, bogarak, atkák, drótférgek és csírák gyakran támadják meg ezeket a zöldségeket. A betegségek és kártevők elleni küzdelem jó módja a bab korai vetése, ami növeli a növény ellenálló képességét a kórokozókkal szemben.

Betakarítás

A bab általában július-augusztusban érik be, de ez az időszak a fajtától vagy a vetés időpontjától függően változhat. A hüvelyeket akkor kell betakarítani, amikor szilárdak és zöldek, és nincsenek fekete foltok, amelyek azt jelzik, hogy a magok túlérettek. Betakarítás után 2-3 hétig tárolhatók 0 °C körüli hőmérsékleten. A magok ezenfelül lefagyaszthatók. Ha a lóbabot vetőmagnak termesztjük, akkor kell betakarítani, amikor a maghüvelyek fonnyadtak és fekete színűek (általában szeptemberben).

Mit ültessünk a bab mellé?

A babot a legjobb burgonya, kukorica vagy káposztafélék társaságában termeszteni. A bársonyvirágot, zsályát, borsmentát és más mézvirágokat is ültethetünk a közelükbe, hogy növeljük a zöldség ellenálló képességét az esetleges betegségekkel szemben. Kedvezőtlen viszont paradicsomot, zellert, céklát, céklát, borsót vagy babot ültetni lóbab mellé, mivel közös kártevők és betegségek vannak közöttük. Ezenkívül nem tanácsos a babot más növények után vetni.

Kapcsolódó cikkek:

Kinek kell kerülnie a babot? Tudja meg, hogy Ön ebbe a csoportba tartozik-e

Kertészek, ezekben a hetekben utoljára ültethetnek babot. A szezonban bőséges termést fognak hozni.