Mi az a csontszcintigráfia?
A csontszcintigráfia a nukleáris medicina diagnosztikai módszere, amelyben kis mennyiségű radioaktív anyag (radiofarmakon) vénába fecskendezik, hogy láthatóvá váljanak a csontkárosodás vagy betegség területei a testben. Az injektált anyagot, amelyet radionuklidnak vagy nyomjelzőnek neveznek, a sejtek és szövetek felveszik, amelyek javítási folyamatban vannak. A csontszcintigráfia viszonylag biztonságos eljárás, és számos, a csontokat érintő állapot diagnosztizálására alkalmas, beleértve a töréseket, fertőzéseket és rákot.
Mi a csontszcintigráfia célja?
A vizsgálat során csontszcintigráfia rendelhető hozzá megmagyarázhatatlan csontfájdalom vagy a csontbetegség jelei és tünetei vannak. Néhány ok, amiért a csont szkennelés használható, a következők:
- A radiográfiával nem észlelhető csontsérülés értékelése;
- Nehezen lokalizálható törések észlelése;
- Megmagyarázhatatlan csonttörés vizsgálata, amikor a csontok egy másik betegség által már legyengült területen törnek le (kóros törés);
- A törés korának meghatározása;
- Tartós fájdalom vizsgálata a végtagokban, bordákban vagy a gerincben;
- Más képalkotó vizsgálatokkal kimutatott csontfertőzés értékelése;
- Ízületi gyulladás és egyéb csontbetegségek által okozott rokkantság felmérése;
- Annak meghatározása, hogy a csont véráramlása akadályozott-e;
- Primer vagy másodlagos rák (metasztázisok) jelenlétének ellenőrzése a csontokban;
- Csontrák stádiumbesorolása;
- A csontbetegség kezelésére adott válasz monitorozása
Milyen körülmények között végeznek csontszcintigráfiát?
A csontszcintigráfia segítségével a károsodási területek gyorsan meghatározhatók egy erre szakosodott, ún gamma kamera. A gamma-kamerát úgy tervezték, hogy rögzítse a belső sugárzás mintáit, és azokat kétdimenziós képpé alakítsa.
A csont szcintigráfia az rendkívül érzékeny kutatás, amely a csontanyagcsere kisebb eltéréseit is képes kimutatni. A kutatás alapvető fontosságú a csontrák, beleértve a másodlagos (metasztatikus) rákot is. A csontszcintigráfia segíthet diagnosztizálni, monitorozni vagy jellemezni:
- Ízületi gyulladás;
- Vascularis nekrózis, csontelhalás a korlátozott véráramlás miatt;
- Jóindulatú csontdaganatok;
- Csonttörések;
- Rostos diszplázia, a csontszövet normális fejlődését befolyásoló genetikai rendellenesség;
- Osteomalacia, a csontok rendellenes lágyulása;
- osteomyelitis, a csontfertőzés egy fajtája;
- Osteopetrózis, abnormálisan sűrű és törékeny csontok;
- Paget-kór, egy olyan rendellenesség, amely a normál csontremodellációt befolyásolja;
- Elsődleges csontrák, például osteosarcoma;
- Másodlagos csontrák, amely elsődleges daganatból terjedt
A csontszcintigráfiát rutinszerűen végzik bizonyos rákdiagnózisok után proaktívan ellenőrizze a csontot metasztázisok.
Melyek a csontszcintigráfia előnyei és hátrányai?
A csontszcintigráfiának vannak előnyei és hátrányai is. A csontszcintigráfia számos képet készít kevésbé részletes mint a pozitronemissziós tomográfiás (PET) vizsgálaté, de sokkal olcsóbb is.
Bár a csontszcintigráfia nagyon érzékeny teszt a léziók és egyéb csontrendellenességek kimutatására, a képek nem specifikusak, és szükség lehet rá. további kutatás PET-tel, számítógépes tomográfiával (CT), mágneses rezonancia képalkotással (MRI) vagy csontbiopsziával.
Milyen kockázatok és ellenjavallatok vannak a csont szcintigráfia?
A csontszcintigráfia radioaktív nyomjelzőt (radiopharmaceutical) használ, leggyakrabban technécium-99m-et, amelyet intravénásan injektálnak. Bár ez aggodalomra adhat okot, A vizsgálatban a sugárzási sugárzás szintje rendkívül alacsony, sokkal alacsonyabb, mint a számítógépes tomográfiás. Ezenkívül a radiofarmakon viszonylag rövid felezési ideje (körülbelül hat óra), ami azt jelenti, hogy egy-két napon belül kiürül a szervezetből.
Maga a gamma szkenner nem bocsát ki sugárzást. Az eljárással kapcsolatos egyetlen mellékhatás (a hosszú ideig tartó mozdulatlan fekvés kellemetlenségein kívül) a radioaktív nyomjelzővel kapcsolatos.
Tájékoztatni kell az orvost, ha a beteg szív-és érrendszeri betegségek vagy ha szívgyógyszert szed. Ez nem akadályozza meg a beteget a vizsgálatban, de azt jelenti, hogy állapotát a beavatkozás során figyelemmel kell kísérni.
Általában véve, terhesség alatt kerülni kell a nukleáris medicina minden fajtáját, és a szoptató nőknek 24 órára abba kell hagyniuk a szoptatást az anyatej pumpálásával és kidobásával. Ha a beteg túlsúlyos, a szakembernek más diagnosztikai módszereket kell alkalmaznia.
Milyen mellékhatások vannak a radiofarmakon injektálása után?
A hat leggyakoribb mellékhatásA technécium-99m-hez kapcsolódó (a betegek több mint 1%-ánál fordul elő):
- Fájdalom vagy duzzanat az injekció beadásának helyén;
- Változások az ízben;
- Mellkasi fájdalom vagy kellemetlen érzés;
- Gyors impulzus;
- Változások a szaglásban;
- Szabálytalan szívritmus
Egyéb kevésbé valószínű mellékhatások közé tartozik a homályos látás, szédülés, fáradtság, viszketés, szédülés felálláskor (testtartási hipotenzió), hányinger, hányás és gyengeség. A Food and Drug Administration (FDA) információi szerint a technécium-99m-re adott allergiás reakciók rendkívül ritkák.
Referenciák:
1. Van den Wyngaert T, Strobel K, Kampen WU és munkatársai. Az EANM gyakorlati irányelvei a csontszcintigráfia számára
2. Montilla-Soler JL, Makanji R. Csontváz-szcintigráfia
3. National Library of Medicine (USA). Technécium tc 99m sestamibi
4. RadiologyInfo.org. Csont szcintigráfia (csont szcintigráfia)
5. Országos Orvostudományi Könyvtár. Orvosi enciklopédia: Csontvizsgálat
6. Verywell Health. Mi az a csontvizsgálat?
