A rendszeres alváshiány növeli a stroke kockázatát az 50 év alattiak körében. Azok az emberek, akiknél az álmatlanság legalább öt tünete van, több mint 50%-kal nagyobb agyi kockázatot jelentenek, mint azok, akik minőségi alvással élnek.
Számos tanulmány kimutatta, hogy minél több az alváshiány tünete, annál nagyobb a stroke kockázata, különösen a fiatalabbak esetében. A kockázat továbbra is nagyobb a több egészségügyi problémával küzdő idős emberek esetében.
Melyek az álmatlanság leggyakoribb tünetei?
• Nappali álmosság.
• Koncentrálási és fókuszálási nehézség.
• Elalvási nehézség.
Orvos: Ezek az ételek segítenek az embereknek gyorsabban felépülni a stroke után
• Rossz koordináció.
• Éjszaka többszöri ébredés.
• Túl korán kelni reggel.
• Ingerlékenység, szorongás és depresszív gondolatok.
• Tartós fáradtság.
A tanulmányok azt mutatják, hogy azok, akik kevesebb mint 5 órát alszanak egy éjszaka, háromszor nagyobb valószínűséggel kapnak stroke-ot, mint azok, akik 7-8 órát alszanak.
A túl hosszú alvás káros?
Ha az alvás több mint 9 óra, az növelheti a stroke kockázatát. Az eredmények akkor is megmaradtak, ha a stroke-ot okozó egyéb problémákat, például a dohányzást, a fizikai aktivitás hiányát, a depressziót és az alkoholfogyasztást megszüntették.
Mi az alvási apnoe?
Ez egy olyan állapot, amikor az emberek alvás közben rövid időre leállnak a légzéssel. Ez az állapot a stroke kockázatának háromszoros növekedésével jár. A horkolás, amely néha a kezeletlen apnoe jele, szintén kockázati tényező.
Káros-e a napközbeni rövid alvás?
Kiderült, hogy a napközbeni szunyókálás is növeli a szélütés valószínűségét. Azok, akik délután egy óránál többet aludtak, 88%-kal nagyobb valószínűséggel kaptak agyvérzést, mint azok, akik nem aludtak. A 60 percnél nem hosszabb alvások nem jártak együtt a stroke kockázatának növekedésével.
Milyen okok miatt ébred fel egy ember éjszaka?
Azoknál az embereknél, akiknek alvászavarai vannak és rövid ideig alszanak, magas vérnyomás alakulhat ki. Ennek az az oka, hogy a rossz alvás megzavarhatja a vérnyomás természetes csökkenését alvás közben. Összefüggés van a rossz alvásminőség és az olyan betegségek között, mint a cukorbetegség, a demencia és a szív- és érrendszeri problémák.
Kell-e szedni a melatonint alvásproblémák esetén?
Vannak, akik a melatonint kiegészítő formában szedik az álmatlanság tüneteinek enyhítésére. Néhányuk azonban túlzásba viszi. Az elmúlt néhány évben a melatonin jelentős növekedését figyelték meg. Néha szédüléssel, álmossággal, fejfájással, depresszióval, enyhe szorongással, gyomorgörcsökkel, hányingerrel stb. Lehetséges kölcsönhatásba lépni más szedett gyógyszerekkel, és allergia megjelenéséhez vezethet. A melatonint vény nélkül vásárolják, ezért az emberek biztonságos étrend-kiegészítőnek tartják. Valójában ez egy hormon, amelyet az agy mélyén lévő tobozmirigy termel, és a véráramba kerül, hogy szabályozza a szervezet alvási ciklusait.
A cikk csak tájékoztató jellegű, nem ajánlja és nem helyettesíti a szakmai konzultációt.
