Mihaela Bilic táplálkozási szakértő a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében azt állította, hogy a keleti saláta „az éttermi étlapokon is szerepelnie kell„. Mi több, ízletes és könnyen elkészíthető.
„Ha gyakrabban kellene enni egy ételt, az a keleti saláta lenne. Az éttermi étlapon is szerepelnie kell.
Miért keleti? Senki sem tudja, mi az eredete, de az a véleményem, hogy nyugatról jön, nem keletről. A burgonya alapvető élelmiszer a germán országokban, ahogy a tészta az olaszok és a kenyér a franciák számára. A keleti saláta pedig tulajdonképpen egy burgonyasaláta, aminek a román hagyomány szerint 4 alapvető összetevője van: burgonya, hagyma, olajbogyó és főtt tojás.
Ízléstől és preferenciáktól függően keleti salátának is nevezik, ha ecetes uborkát, friss zöldséget, zöldbabot vagy fánkot tartalmaz. Feltétként használhatunk rántott tarja darabokat, sonkát, kolbászszeleteket/virsli szeleteket, tonhalkonzervet vagy füstölt lazacot.
Az öntet pedig változatos lehet, a klasszikus vinaigrettetől olajos és ecetes, joghurtos szószig, majonézig, pestoig, remuládéig…
A burgonyasaláta kombinációktól függetlenül tápláló számunkra és a bélben élő jótékony baktériumok számára – a burgonyából származó lehűtött és átkristályosodott keményítő prebiotikus hatású, tápláló szubsztrát a mikrobióta számára! Nem véletlen, hogy Németországban több mint 50 fajta burgonyasaláta szerepel az óvodák étlapján” – állapítja meg Dr. Bilic.
Mindannyian tudjuk, hogy mindenki kedvenc zöldsége a burgonya. Ezenkívül keményítőben gazdag, zsírszegény és könnyen emészthető.
Táplálkozási szakértő szerint „a burgonya a kenyér, a gabonafélék, a rizs, a tészta alternatívája, kevesebb kalóriával (65 cal/100 g) és nyomokban sem tartalmaz glutént. A főtt burgonya glikémiás indexe 58, míg a kenyér, a tészta és a rizs 70.
A burgonya nem hizlal, hanem a zsír, amivel „dúsítjuk” és az a mennyiség, amiben elfogyasztjuk. Tegyünk burgonyát levesekbe, pörköltekbe, együnk keleti salátát és pépet, és időnként egy sült burgonyát. Mert egy evőkanál olajban 100 cal„.
