Mik azok az NMDA receptor antagonisták?
Az NMDA receptor antagonisták kicsi, de változatos gyógyszercsaládot alkotnak. Ezeknek a gyógyszereknek a felhasználása változnak az Alzheimer-kórtól és a Parkinson-kórtól az érzéstelenítésig és a depresszió kezeléséig. Használatuk olyan sokrétű, hogy sok gyógyszert felíró orvos és beteg nem is tudja, hogy az osztály különböző tagjai rokonok.
Hogyan hatnak az NMDA receptor antagonisták?
Az N-metil-D-aszpartát receptorok (NMDAR) a központi idegrendszerben (CNS), pontosabban a szinapszisokban, az idegsejtek (idegsejtek) közötti kapcsolatokban helyezkednek el. Az N-metil-D-aszpartát receptorok (NMDAR) valójában azok ion csatornák, amelyek kinyílnak, amikor a glutamát vagy glicin neurotranszmitter stimulálja őket, hogy lehetővé tegyék a kalcium vagy a nátrium bejutását az idegsejtekbe. Ezek a neurotranszmitterek olyan aminosavak, amelyek lehetővé teszik az idegsejtek számára, hogy jeleket küldjenek egymásnak vagy más szöveteknek. Ennek a glutamát receptornak az aktiválása serkentő hatással van a központi idegrendszerre.
NMDA receptor antagonisták (NMDAR antagonisták) blokkolja a receptort, csökkenti a glutamin serkentő potenciálját. Egy erősebb csatornablokkoló, például a ketamin, elég mély szedációt válthat ki a sebészeti beavatkozásokhoz. Másrészt a memantin csak túlzott használat esetén blokkolja a receptort, és az amantadin gyenge antagonista. A receptorgátlás hatékonyságának változása, valamint a különböző neurológiai mechanizmusok jelenléte magyarázza az NMDAR antagonisták alkalmazásának sokféleségét.
Mire használják az NMDA receptor antagonistákat?
NMDA receptor antagonisták helyen alkalmazzák:
Milyen típusú NMDA receptor antagonisták léteznek?
Memantin
A közepesen súlyos vagy súlyos Alzheimer-kór kezelésére használt memantin orális gyógyszer bővített kiadás, amely a demencia egyedülálló kezelése. Más kezelések általában az acetilkolinészteráz-gátlók kategóriájába tartoznak. Az NMDA-receptorok túlzott aktiválódásáról, az úgynevezett excitotoxicitásról úgy gondolják, hogy szerepet játszik az Alzheimer-kór progressziójában, és a memantin neuroprotektív hatást biztosíthat azáltal, hogy gyengíti e receptorok stimulációját.
Gyenge NMDAR-gátlóként a memantin rendelkezik kisebb a mellékhatások lehetősége az osztály többi tagjához képest. Ritkán azonban izgatottságról és hallucinációról számoltak be.
Ketamin
A hallucinációk lehetősége sokkal nagyobb az NMDA receptor antagonista fenciklidin (fenilciklohexil piperidin, PCP) esetén. A fenciklidint egy évszázaddal ezelőtt fedezték fel, és végül érzéstelenítőként próbálták ki, mielőtt a posztoperatív hallucinációk abbahagyták a terápiás alkalmazását. Azóta a hallucinogén fenciklidint csak illegálisan használják. A PCP-nek más, hasonló aktivitású kémiai rokonai is vannak. Még a köhögéscsillapító dextrometorfán is hasonló hallucinációkat és zavartságot okozhat nagyobb dózisokban.
Egy másik fenciklidin származékot, a ketamint az 1970-es években fedezték fel. Bár a ketaminnal vissza lehet élni, évtizedek óta használják érzéstelenítésben. Képes okozni disszociatív zavar (tudatvesztési állapot) és nem kábító fájdalomcsillapítás (fájdalomcsillapítás), a ketamin az érzéstelenítés kiváltásának és fenntartásának eszköze lehet az eljárások során. Sajnos az ébredéskor észlelt skizofréniaszerű hallucinációk továbbra is problémát jelenthetnek.
A ketamin depresszió kezelésére való alkalmazása az utóbbi időben nagyobb figyelmet kapott. Egyes tudományos tanulmányok az állapot gyors javulását figyelték meg. A pszichiátria területén végzett további randomizált klinikai vizsgálatok jobban meghatározhatják a ketamin termékek szerepét a depresszió kezelésében. Jelenleg az intravénás ketamint nem rendeltetésszerűen (formális javallat nélkül) használják súlyos depresszió esetén, amely ellenáll a standard kezelési lehetőségeknek. Az eszketamin (S-ketamin), a ketamin egyik kémiai enantiomerje (azonos kémiai összetételű, de molekuláik tükörképei) intranazális spray formájában engedélyezett korlátozott használat a depresszió kezelésében.
Érdekes módon a ketamin antidepresszáns hatásának mechanizmusa nem is foglal magában NMDAR blokádot, hanem más központi idegrendszeri kötőhelyek modulációját is magában foglalhatja, például opioid receptor agonistaként (aktivátorként). Az opioid receptorok ketamin általi stimulálása magyarázatot adhat arra, hogy miért alkalmazzák ritkán az akut és krónikus fájdalom kezelésére. fájdalomcsillapító neuropátiás fájdalomra.
Amantadin
Az amantadin hatékonyságának mechanizmusa Parkinson-kórban szintén nem ismert. Az amantadin hatása magában foglalhatja az NMDA antagonizmusát, vagy támaszkodhat a dopamin hatás. Eredetileg az influenza elleni vírusellenes szer, az amantadint a Parkinson-kór kezelésére használták újra. Egyedül és más Parkinson-kór elleni gyógyszerekkel együtt is alkalmazható. A gyógyszerosztály más tagjaihoz hasonlóan a mellékhatások, például a zavartság és a hallucinációk problémát jelenthetnek.
Mely betegek használhatnak NMDA receptor antagonistákat?
Az NMDA receptor antagonistákat minden javallat esetén férfiak és nők egyaránt használhatják. Mind a terhesség, mind a szoptatás ideje alatt óvatosság vagy az NMDA receptor antagonisták kerülése javasolt a lehetséges ártalmak, ill. biztonsági adatok hiánya.
A ketamint legalább 3 hónapos gyermekek használhatják. Korábban az amantadint használták influenza kezelés gyermekeknél, de az influenzakezelési irányelvekben már semmilyen életkorban nem javasolt. Az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór epidemiológiája alapján az NMDA-receptor antagonistákra van a legnagyobb szükségük és használatuk az időseknek.
Biztonságosak az NMDA receptor antagonisták?
Az NMDA-receptor antagonisták bármely képviselőjének alkalmazása ellenjavallt (nem szabad) anamnézis (kórtörténet) esetén allergiás reakciók a termékkel vagy a gyógyszerosztály más tagjával szembeni túlérzékenység esetén.
Ezen kívül a ketaminnak más ellenjavallatok, ami miatt szigorúan kerülni kell a használatát magas vérnyomás, stroke vagy intracranialis tömeg (agydaganat) esetén. Ezek összefüggenek azzal, hogy képes emelni a vérnyomást. Az NMDA receptor antagonisták gyakori mellékhatásai a következők:
- Zavar;
- Hallucinációk;
- Ingerlékenység, nyugtalanság vagy agresszió;
- Álmosság vagy fáradtság;
- Hányinger vagy hányás;
- Hasmenés vagy székrekedés;
- Szédülés vagy fejfájás;
- Hipertónia vagy hipotenzió (magas vagy alacsony vérnyomás);
- Depresszió amantadin és memantin használatával;
- Tachycardia vagy bradycardia (gyors vagy lassú szívverés) ketamin alkalmazásakor
Referenciák:
1. Nemzeti Biotechnológiai Információs Központ (NCBI). A nátrium és a kalcium funkcionális kölcsönhatása az NMDA receptor aktivitás szabályozásában távoli NMDA receptorok által
2. Nemzeti Biotechnológiai Információs Központ (NCBI). A glutamát és az NMDA receptorok szerepe az Alzheimer-kórban
3. PubMed. Ketamin krónikus fájdalomra: kockázatok és előnyök
4. SingleCare. NMDA receptor antagonisták: felhasználások, általános márkák és biztonsági információk
