A 19. század elején fedezték fel, és egy évszázaddal később derült fény egy bronz szfinxen lévő felirat rejtélyére. A szobor a 3. századból származik, és Potaissa-ban, az egykori dák településen, jelenleg a Kolozs megyei Torda városában találták.
Milyen rejtélyt rejt az ősi szfinx szobra / Fotó: Videófelvétel
A Mediterranean Archaeology and Archaeometry című folyóiratban december 30-án megjelent tanulmány szerint a bronz szfinx a 3. századból származik, és Potaissa-ban, az egykori dák településen, jelenleg a Kolozs megyei Torda városában találták meg. Szárnyas oroszlán formájú, „A műtárgy eredeti alkotói és felhasználói a szfinxet egy mitikus istenség ábrázolásaként fogták fel, akit tiszteltek és imádtak” – mondta Révész Péter, a tanulmány szerzője, a Nebraska Egyetem professzora.
A szobrot egy európai tollkészítőtől lopták el valamikor 1848 körül, miután a 19. században felfedezték. Ez soha nem került elő, de a szfinx részletes rajza fennmaradt. Azon a rajzon a szobor alján csak néhány szóból álló felirat látható.
A kutatók évtizedek óta vizsgálták a rajzot, hogy megpróbálják megfejteni ezt a feliratot. Azonban nem jártak sikerrel, talán azért, mert – az ősi normáktól való „szokatlan” szakítással – jobbról balra olvassák.
„Egyedülálló, hogy ez a szfinx szobor…”
„A karakterek elsőre titokzatosnak tűnhetnek, de miután észreveszik a tükröződést, a karakterek könnyen felismerhetők a görög ábécé betűiként, amelyek közül több archaikusabb formában van.” Révész Péter is elmondta. A professzor elmondása szerint az ősi ábécék vizsgálata után megállapította, hogy az üzenet görög betűkkel íródott proto-magyar, és angolra lefordítva így szól: „Íme, íme, imádkozzatok: itt a szent oroszlán” amely az imádat parancsának fogható fel a a szfinx.
A dekódolt vers azért figyelemre méltó, mert „A szfinx kultusza nem volt része a fő ókori római mitológiának, amely a római isteneket és istennőket tartalmazza, akiket ma sok ember ismer. Ez a szfinx szobor egyedülálló módon a Római Birodalom egy kisebbségi vallásáról ad feljegyzést, amelyről sokkal ritkábbak a feljegyzések.– tette hozzá Révész.
Az Oxford Classical Dictionary szerint az istenség ábrázolása először Egyiptomban és a Közel-Kelet egyes részein jelent meg a Krisztus előtti 3. században. és ezt követően az egész mediterrán világban megtalálták.
A szöveg is rendhagyó, mert metrikus költeményként íródott, míg a legtöbb korabeli felirat prózai volt.
„Ezekkel a költői sajátosságokkal az írnok egy sajátos szöveget választott, amelyet szintén gonddal és művészettel építettek fel.”
