A paradicsomon lévő repedezett héj nemcsak a gyümölcs megjelenését, hanem ízét is rontja.
Az ilyen kínos helyzet elkerülése érdekében, amikor paradicsomot választunk befőzéshez, csak a pácolt fajtákat részesítse előnyben – bőrük erősebb és szorosabban illeszkedik a péphez.
Egy másik titok – az éretlen gyümölcsök a legalkalmasabbak a sózásra. Tapintásra feszesnek és rugalmasnak kell érezniük magukat.
Sok szakács nem hanyagolja el a paradicsom fokozatos melegítését. Ehhez először fel kell önteni a paradicsomot forró vízzel 5 percig, és csak ezután kell üvegekbe helyezni.
Ezenkívül nem árt, ha tölgylevelet és tormalevelet is teszünk a tartályokba fűszerekkel és sóoldattal együtt.
Nemcsak pikánsabbá és érdekesebbé teszik a nyersdarabok ízét, hanem védenek a repedések megjelenésétől is.
A tartályok páclével való feltöltésének folyamata is fontos – a forrásban lévő folyadékot nem magukra a paradicsomokra kell önteni, hanem a levelek felső rétegére, amely megvédi a paradicsomot a forrásban lévő víz hatásaitól.
Végül az utolsó titok, amely garantáltan megakadályozza, hogy a konzervdobozokban kitört gyümölcsök jelenjenek meg, az, hogy minden paradicsomon többször szúrjon ki.
Elég mélynek kell lenniük, és általában a szár közelében készülnek.