A háztartásokat is fel lehet osztani a kivágott fát vásárlókra, illetve azokra, akik kint, nagyobb konténerben termesztik és beviszik a lakásukba az ünnepekre. Eddig mintegy két-három közép-csehországi kertészeti központ foglalkozik élőfák konténeres bérbeadásával, csak néhány e-shopon találtunk mesterségeseket, így egyértelmű, hogy erre nem sok az érdeklődés.
Fa az erdőből
Hagyományos élő fák, vágják és osztják szét az ünnepek előtt. Állítólag Dániában a háztartások 97%-a, Németországban kilencvenöt, hazánkban pedig több mint kétharmada élvezi őket. De az eladóik ezt mondják. Például minden évben tartanak nemzetközi karácsonyfavásárokat, felváltva az észak-rajna-vesztfáliai Eshole-Reiste-ben és a bajorországi Strasskirchenben, ahol idén szeptemberben is ott volt a koronavírus-szünet után.
Valójában tapasztalatcseréről van szó, ahogy a szórólap is mondja: „Ha karácsonyfákat keres vagy kínál, készít, árul, termesztésükhöz és értékesítésükhöz termékekre van szüksége, vagy szeretne ötleteket cserélni szakértőkkel, akkor nem hagyhatja ki!” A hazai cégek mellett elsősorban svájci, osztrák és cseh cégek képviseltetik magukat, a programban szerződéskötések, előadások és a karácsonyfakirálynő megválasztása is szerepel.
Csehországban tevékenykedik a Karácsonyfa-termesztők Szövetsége, amely hatvan termelőt tömörít az ország minden részéről. Az idei sajtóközleményükben többek között azt olvashatjuk, hogy a kaukázusi fenyőt (80%-ból) és a tüskés lucfenyőt (10%) vásárolják hazánkban a legtöbben, a norvég luc és a feketefenyő eladása pedig stabilan alakul. csökkenő.
A riportban a legkelendőbb 150-200 cm-es kategóriában is megtaláljuk a várható árakat, ahol a tavalyihoz képest a növekvő költségek miatt tíz százalékos áremelkedés várható. Konkrétan a kaukázusi fenyő ára 690–990 CZK, a tüskés luc 350–450 CZK, a luc 300–400 CZK és a fenyő 400–550 CZK, egyes régiókban drágább, máshol olcsóbb lehet.
Az úgynevezett překlesty, azaz közvetlenül az erdőben faragott lucfenyők vagy fenyők ára lényegesen alacsonyabb lesz. Főleg erdei növények kínálják őket, és ez inkább regionális kérdés. Míg az Egyesületen átmenő facsemeték kizárólag speciális ültetvényekről származnak. A magvakat faiskolákban vetik el, majd két-négy év múlva a palántákat előkészített ágyásokba ültetik át olyan távolságra, hogy ne versenyezzenek egymással, és meglehetősen sűrűn nőjenek a talajtól.
A talajt gyomtalanítjuk, trágyázzuk, szükség esetén vágással vagy kötözéssel formáljuk a fákat. A fekete fenyő 8-9 év alatt 180 cm-re nő, a norvég luc 9-10 év, a tüskés luc 10-13 év, a legnépszerűbb kaukázusi fenyő 10-15 év. A cseh ültetvényekről származó fák előnye, hogy a karácsonyi ünnepekhez a lehető legközelebb kivághatók, a külföldről származó fákat általában október végén vagy november elején szüretelik, az úton vagy a köztes raktárakban töltik az időt és majd megjelenhet rajtuk. Főleg, ha meleg év vége van.
Általában kaukázusi bürök vagy hozzájuk hasonló tűlevelűek, és ha nincsenek úgymond akciósan, akkor lényegesen drágábbak, mint a miénk. Kár, hogy vásárláskor nem kaphatunk információt, hogy a fa melyik napon hagyta el az ültetvényt.
Így kell keresnünk a közvetett jeleket, például amikor a tűlevelű túl világos, sok nedvességet veszített, ezért már régóta vágott; vagy ha repedezett és kiszáradt fa van, akkor sincs minden rendben vele.
Ha azonban igazán üde karácsonyfát szeretnénk, akkor az interneten találhatunk olyan termelőt a környékünkön, aki akár karácsony előtti utolsó napon is lehetőséget kínál arra, hogy közvetlenül az ültetvényen vágja ki. Egy ilyen bürök Hromnicéig kitart.
LEGGYAKORIBB HASZNÁLT FAJOK
Talán a legszebb, a legtartósabb, de egyben a legdrágább is a kaukázusi fenyő. Minél vastagabb a törzs, annál jobb, ez annak a jele, hogy sok tápanyagot szívott fel, és sokáig kitart. Ennek a büröknek a tűi nem esnek le, csak kiszáradnak és körülbelül három hét múlva megkeményednek. Még a fehér kéregű fenyő tűleveleink sem hullanak le, csak idővel veszítenek színükből. Ázsiai nővéréhez képest sokkal finomabb. A lucfenyő a legolcsóbb, de a lakásban kibírja a legrövidebb ideig, egy hétig, legfeljebb kettőig. A tüskés lucfenyő és a fehér lucfenyő (néha a tüskés lucfenyő fajtájaként szerepel) egy kicsit jobban jár. Sűrűek, bokrosak, egyes fajták ezüstös vagy kékesszürke színűek. A feketefenyő és az erdeifenyő tovább tart, mint a lucfenyő, de nem olyan sűrűek, és néha nem is szabályosak, gondosan kell választani.
Fa a gyárból
A mesterséges karácsonyfáról a Community Consumentenbond vitafórumon kezdünk beszélni, ahol egy névtelen hozzászóló válaszolt arra a kérdésre, hogy melyik fa a jobb: „Határozottan mesterséges. Nincs vezetés vásárlás közben, nincs szennyeződés a csomagtérben, nem veszekedsz azokkal, akik a legszebb darabokért verekednek, nincs lábbal ölés felálláskor, nincs tű a padlón, nincs hulladék szilveszter után, nincs nálad évente harminc-negyven eurót kidobni (igen, csak élőt vettünk, ami szép volt, ezért drága), a mesterségesek már régen kifizetődtek nekünk. Ha pedig ragaszkodsz a karácsonyi illathoz, vegyél illóolajos spray-t.” Semmi, amivel nem értünk egyet. Akár állatvédőként is rábólinthatunk az előzőhöz csatlakozott javan becenevű hozzászóló megjegyzésére: „Néhány évvel ezelőtt a tudósok felfedezték, hogy átlagosan kétszáz rovaregyed telel át egy karácsonyfán. Mi történik velük, ha egy meleg nappaliban van? Felkel. Hurrá! Tavaszi! És akkor meghalnak. Nem mondta valaki, hogy kevesebb rovar van a Földön?
Rovarok… A mesterséges fák kritikusai pontosan a kis rovarokról vitatkoznak, amelyeknek az ültetvényeken a tűlevelűek nyújtanak menedéket, valamint a madaraknak, ráadásul oxigént termelnek és szenet kötnek meg (megkötik és ezzel eltávolítják a szén-dioxidot a légkörből ). Mindezt azelőtt, hogy az ünnepekre vágnánk őket. Utánuk is táplálékul szolgálnak majd az állatoknak, műtrágyaként a talajnak vagy üzemanyagként nekünk. Nem bánnák hirtelen a kipufogót? Valószínűleg nem, mert egy holland erdészeti magazinban azt írják, hogy az égő mesterséges karácsonyfa mérgező anyagokat bocsát ki, amelyek hozzájárulnak a levegő elsavasodásához, a természetes égő fa nem. De ki gyújtaná meg a műanyagot, igaz? Inkább higgyünk a következő soroknak ugyanabból a magazinból:
„Egy mesterséges fa előállításához körülbelül ugyanannyi víz és ötször több energia szükséges, mint egy természetes tűlevelű termesztése. Bár használnak gyomirtót (különösen az első két évben), rovarirtót, fertőtlenítőt és műtrágyát, növényenként csak minimális mennyiségben. A kivágott karácsonyfák szállítása (Belgiumból, Németországból) környezetkárosító, de a mesterségeseket még nagyobb távolságra (Kínából) szállítják.”
Mint látható, azt a vitát, hogy az erdőből vagy a gyárból válasszunk karácsonyfát, a környezethez fűződő viszonyunk dönti el. És persze a pénztárca. Egyszer kifizetjük a mesterségeset, és húsz évig gondozzuk.
Ui.: A mi háztartásunk egyike azoknak, akik csak természetes karácsonyfákat vásárolnak, és már több generáció óta. Szép ünnepeket.
HOGYAN ÁPOLJUK EGY FÁT VIRÁGCSEREPBEN
Kívülről 5-10 °C-os helyiségbe, például ablakos pincébe, üvegezett verandába vagy garázsba átvisszük, és több napig ott hagyjuk. Csak ekkor kínálunk neki 15-18 °C-ot, de egy-két kritikus napig is elviseli a magasabb hőmérsékletet. Közvetlenül karácsony után pedig ismét fordítva járunk el, csak tavaszig tartjuk 1-5 °C-on, és a fagyok elmúltával visszük ki a szabadba. Gyakran előfordul, hogy a fa nem is éli túl.
Hogyan kell gondozni a kivágott fát
Vásárláskor hűvös helyen, lehetőleg hálóval átkötve, vizes edénybe helyezve tároljuk. De előtte levágunk egy kis rudat a szár alján, hogy a vége ne ragadjon szurokkal. Egy frissen vágott fa körülbelül 5 liter vizet kap, és tovább marad friss. Ha van vizes állványunk, a lábfejet úgy állítsuk be, hogy a kéreg elérje, nem szabad lehúzni. Ennek az az oka, hogy a fa éppen az alatta lévő szövetekből szívja fel a vizet, és további három-négy litert fogyaszt el attól függően, hogy mennyire volt friss.
Receptař magazin
