A testvérek kapcsolata még viszonylag kis korkülönbség mellett sem mindig rózsás és nyugodt.
- 1. Nyílt ellenségeskedés és gyűlölet
- 2. Konfliktusok felnőttkorban
Ami a nagyot illeti, emiatt sokan inkább megtagadják a második gyerek születését. Attól tartanak, hogy a szokásosnál több nehézség adódik – mondták a pszichológusok.
Bizonyos szempontból igazuk is van, mert az idősebb féltékenysége tíz év vagy annál nagyobb eltérés esetén egy nagyságrenddel megnő.
Egy gyerek vagy tinédzser végre bezárkózik és megkeserül, és mivel az apa és az anya már nem abszolút tekintély, elkerülhetetlenek a botrányok.
Ilyenkor el lehet felejteni a testvérek közötti szerelmet, mert mindenkinek teljesen más a környezete. Az idősebb nem fogja tudni bevenni a fiatalabbat saját társaságába, mert itt nem két-három évről beszélünk, hanem évtizedekről.
A gyerek zavarja a tinédzsereket, hogy szórakozzanak és sétáljanak. És ha szigorúan nézzük a helyzetet, akkor az idősebbek nem kötelesek kavarni a fiatalabbakkal: ez kizárólag szülői felelősség.
És itt kiderül, hogy egy tinédzser, aki nem igazán nőtt fel, helyettesíti az anyját. Ez nem helyes, ami a családtagok közötti pszichológiai repedés kialakulásának oka.
Mi történhet nagy korkülönbséggel a nővérek és a testvérek között?
1. Nyílt ellenségeskedés és gyűlölet
Ez nem csak féltékenység, hanem sajátos rosszindulat, amikor az idősebb másodosztályú lénynek tartja magát. Sajnos a szülők néha pontosan ezt inspirálják, arra kényszerítve őket, hogy gondoskodjanak az újszülöttről, és teljesítsék szeszélyeit.
Amikor pedig a legkisebb gyerek felnő, ő lesz a helyi kiömlés királya: jó ruhákat, játékokat vesznek neki, vacakolnak, segítenek, megbocsátanak, sokat támogatnak. Az elsőszülöttnek pedig sokszor csak integetnek: már felnőtt, hadd forogjon körbe.
Ezért nem csak a neheztelésről van szó, hanem a családi kötelékek megszakításáról.
Ez az ilyen családokban gyakran előfordul: az idősebb, nem a legszebb napon, nagykorú lesz, és örökre elhagyja a házat, telefont cserél, és nem hagy címet.
2. Konfliktusok felnőttkorban
Ebben a forgatókönyvben a legfiatalabb gyermek válik normális ember helyett a szülők támogatására és támogatására. Ha megbetegednek vagy ellátásra szorulnak, akkor minden nehézség a „kaparás” vállára esik. Nem is kérheti a vén segítségét, mert mindenre egy válasz lesz: „Ápoltak, most rajtad a sor!”
Kiderült, hogy ha a testvérek kommunikálnak, az csak a szüleik jólétéről szól. Amikor az idősebb generációk meghalnak, idegenek lesznek egymás számára, és talán soha többé nem találkoznak.
Így a testvérek közötti szerelmet felépíteni már nem könnyű, és ha óriási különbség van köztük, akkor jobb, ha egyáltalán nem kockáztat. Vagy ne akasszanak igát a nyakba baba formájában a nagyobb gyereknek.
Az apjának és az anyjának kell gondoskodnia róla, nem a testvéréről. Utóbbiak nem kötelesek segíteni, főleg saját életük rovására. Tinédzserek, joguk van élvezni a figyelmetlenséget, és nem szabad szolgákká válni saját otthonukban.
