Lehet, hogy nagypéntek a nagyböjt utolsó napja, de ez a legszigorúbb. Az ok egyszerű – ezen a napon feszítették keresztre Jézust. Ez egyben a megtisztulás szimbóluma is. Egyes vidékeken az emberek napfelkelte előtt patakban fürdenek, hogy egész évben egészségesek maradjanak, és sáros vízzel öntözik le az istállóikat. Milyen ételek tartoznak ehhez a bűnbánati naphoz?
A böjt legszigorúbb napja
Nagypénteket Isten Bárányának napjának is nevezik. Őseink , az erősebb hívők, különösen a protestánsok csak vizet ittak. A nők feketében jártak templomba.
Hús, kolbász és tejszín nélkül, mégis fantasztikus.
Szlovákiában a leggyakoribb ételek a savanyú hal, a gabonás kása, a tejleves vagy a mákos tészta voltak. A szabály az volt, hogy naponta csak háromszor lehetett enni, de ebből csak egyszer volt teljes értékű étkezés.
Hagyományos, édes tészta, mint a nagyié.
Nagypéntekhez kapcsolódó szokások
A napot számos szokás is kísérte, amelyek régiónként kissé eltérőek voltak. A nagycsütörtökről nagypéntekre virradó éjszaka különleges hatalommal bírt. Őseink elképzelései szerint a gonosz erőké volt. Mivel ezek a babona szerint nemcsak az embereknek, hanem az állatoknak és a terményeknek – az egész gazdaságnak – is árthattak, tisztulási szokásokkal próbáltak védekezni ellenük. Az istállókat fokhagymával vagy kolomázzal kenték be. A strigókon kívül állítólag a strigók is kárt okoztak, mivel a kunyhók körül járták a kunyhókat, és keresték a módját, hogy kárt tegyenek.
A földet nem lehetett elmozdítani, a szarvasmarhákat megbélyegezték.
Bár ezen a napon semmit sem volt szabad ültetni vagy vetni, ideális alkalom volt a fiatal fák oltására. Érdekes hiedelem volt, hogy a sebek ezen a napon jobban gyógyulnak – és nem csak a növények esetében. Ezért a gazdák jeleket adtak a jószágaiknak, például a juhokat különböző fülbevágásokkal bélyegezték meg. Mivel a földdel való mozgások gonosz erőket jelezhettek, nagypénteken a vakondok elijesztésére és elűzésére szolgáló módszereket is alkalmaztak. Ezek helyenként eltérőek voltak: Pozsony környékén például egy fahasábra akasztott húsvéti sonkát használtak erre a célra, máshol a gazdának szalonnával megkent csizmában kellett végigjárnia a földeket, máshol pedig az volt a szokás, hogy a pajtát hangyabolyokkal borították be.
Amit a háziasszonyok készítettek a fehér szombatra
A nagypéntek a háziasszonyok számára a fehér szombatra való felkészülés volt. Ennek a húsvéti napnak talán a legfontosabb része a húsvéti kosarak megszentelése volt. A háziasszonyok fonott kosarakat töltöttek meg azokkal a finomságokkal, amelyekről a 40 napos böjt alatt tartózkodniuk kellett. Ezek között főleg kolbász, sonka, kenyér, fehér kalács, alma, cékla, torma, valamint festett tojás szerepelt.
A sonka Jézus testét, a kalács a töviskoronát, a kolbász a korbáčot jelképezte.
A sonka Jézus Krisztus testét jelképezte, a tojás a termékenység és az új élet szimbóluma volt. A kolbász viszont a korbácsot jelképezte, amellyel Jézust megostorozták. A kalács vagy más fehér kerek sütemény a töviskoronát jelképezte.
Sült sonka mustáros-mézes kéreggel
Csodálatosan lédús és magával ragadóan ízletes sonka, amely olyan sokoldalúan…
Egyes vidékeken a kosárból nem hiányozhatott a – tojásból és tejből készült – gomolya sem.
Márványos húsvéti gomolya
A hagyományos sajtot vagy szegyet tálalják tálalótál részeként vagy csak egy szelet kenyérrel. Ahhoz, hogy…
Az így megtöltött kosarat kézzel horgolt vagy hímzett takarókkal fedték be, amelyeket a pap megáldott. A megáldott kosár a nagyböjt végét jelezte, és a benne lévő ételeket a húsvéti ünnepekre szánták. E megszentelt ételek egyikét sem volt szabad kidobni. A maradékot a tűzbe dobták vagy komposztként használták.
A fehér szombat tele volt sütéssel és főzéssel
Szombaton a háziasszonyok gyakorlatilag kora reggeltől kezdve szorgoskodtak. Amellett, hogy süteményeket sütöttek a vendégeknek és az ostorozóknak, köztük mazsolát, libahúst, füstölt húst, kolbászt, sertéshúst vagy bárányhúst is készítettek.
A nagymamától származó kovászos mazanec a húsvéti terített asztal ízletes része lesz.
Aki nem engedhette meg magának az igazi bárányt, az ropogós, piskótatésztából vagy élesztős tésztából sütötte, amit agyagformában formáztak.
Nem tudjuk elképzelni a húsvétot édes báránysült nélkül.
Mindezek az ételek már vasárnap is megvoltak. A szombati étkezés általában füstölt húsból készült savanyú leves, gombás káposztaleves, sült vagy tészta volt. Vasárnap az asztal már megereszkedett a sok elkészített finomság alatt.
Ki tudna ellenállni? Finom burgonyahéj, cukorral és mákkal meghintve, és forró…
Gyönyörű mákos sütemények a húsvéti asztalra
A mákos sütemények (nem csak) az ünnepi asztalra egyszerű elkészítésükkel, fantasztikus ízükkel és látványos megjelenésükkel gyönyörködtetnek.
