A 20. század mérnöke, fizikusa, nagy feltalálója és tudósa – ez Nikola Tesla, akinek élete tele van nehézségekkel, csalódásokkal és feledéssel.
Ki az a Nikola Tesla?
1856-ban született az osztrák-magyarországi Smiljan községben (a mai Horvátországban) egy szerb pap családjában. Nikola gyermekkora óta sokat olvas, és lenyűgözi kíváncsiságát és gazdag képzelőerejét. Már akkor arról álmodozott, hogy olyan gépet hoz létre, amely magától is működik. Miközben a macskát nézi, a hatéves Nikola kékes fénycsíkot lát a hátán. A fiú utána nyúl, és egy köteg szikra villan a keze alatt.
Apja nehezen tudja megmagyarázni, mi ez a jelenség, ami csak felkelti a fiú érdeklődését, hogy egy napon saját maga fedezze fel. Az apa pap, és szeretné, ha fia követné őt, de a fiúk arról álmodoznak, hogy mérnökök lesznek. Villamosmérnöki tanulmányait Grazban végezte, Budapesten villamosmérnökként és a párizsi Edison’s Continental Company-nál dolgozott.
1884-ben New Yorkba érkezett, ahol Edison cégéhez nevezték ki elektromos motorok és egyenáramú generátorok javításával foglalkozó mérnöknek. Kettejük között konfliktusok keletkeznek. Edison nem fogadja be a fiatalabb szerbeket, mert versenyzőnek érzi. Edison 50 000 dollárt ígért a fiatal mérnöknek, ha új gépeket tud létrehozni, és bebizonyítja, hogy azok gazdaságilag jövedelmezőbbek. A Tesla 24 készüléket ajándékozott neki, de Edison nem volt hajlandó fizetni. Azt állítja, viccelt.
Szívelégtelenségben halt meg 1943-ban egy New York-i szállodában.
Tesla mindig ragaszkodott hozzá, hogy senki ne zavarja, ezért egy speciális tábla lóg a szállodai szobája ajtaján. Emiatt a holttestét csak 2 nappal a halála után találta meg egy szobalány. Holttestét elhamvasztották, az urnát pedig egy New York-i temetőbe adták. Maradványait később a belgrádi múzeumba szállították.
Mik azok a Tesla találmányai, amelyeket ma is használunk?
A repülés elmélete
1887-ben a Tesla szigorú tudományos leírást adott a forgó mágneses mezők jelenségéről, és megkonstruált egy váltakozó áramon alapuló indukciós villanymotort. 1888. május 1-jén kapta meg főbb szabadalmait a többfázisú elektromos gépek és rendszerek feltalálására, amelyek többfázisú váltakozó árammal továbbítják a villamos energiát. Az általa leggazdaságosabbnak tartott kétfázisú rendszer segítségével számos ipari erőművet indítottak az Egyesült Államokban, köztük az akkori legnagyobb Niagara vízierőművet (1895).
Váltakozó áram
Ez a szerb tudós legnagyobb felfedezése. 1893-ban mutatta be először a chicagói kiállításon. Hasonló felfedezést tett Edison is, de ő egyenáramnak nevezte, és azt állította, hogy a Tesla váltakozó árama veszélyes. Hogy mindenkit meggyőzzön Edison tévedéséről, Tesla a saját testén próbálta ki az általa feltalált elektromosságot. És persze bebizonyítja, hogy igaza van.
Vezeték nélküli kommunikáció
Azt gondoljuk, hogy a mobiltelefon egy vadonatúj találmány, és őseink küldték egymásnak a leveleket a futárok, mint a galambok, de ez nem egészen így van. Nikola Tesla volt az első, aki bemutatta a világnak a vezeték nélküli kommunikációt.
Az első rendszer, amely vezeték nélkül tudott elektromos áramot továbbítani, a „Tesla tekercs” valóban forradalmi találmány volt. A rádiók és televíziók továbbra is a tekercs változatait használják. A Teslát 150 000 dollárral támogatták egy olyan torony megépítéséhez, amely bolygónk természetes frekvenciáit használja. A létesítmény sokféle információt küld a világ bármely pontjára – hangüzeneteket, szöveget és képet. Ez a világ első vezeték nélküli hálózata, amely a világ összes emberét összeköti, globális kommunikációt és ingyenes energiát kínálva.
Távirányító
1898-ban Nikola Tesla feltalált egy kis csónakot, amelyet alapvető rádióhullámok segítségével lehetett meghajtani, megállítani és kormányozni. Amikor Tesla megpróbálta szabadalmaztatni találmányát, egy alkalmazottat küldtek a laboratóriumába, hogy a feltaláló tartson bemutatót.
Tesla azzal érvelt, hogy az ilyen csónakokat háborúkban is fel lehetne használni annyi emberáldozat nélkül, de akkor a háborús erőfeszítés feleslegessé válik, és ezáltal gazdaságilag veszteséges a háborúkat támogatók számára.
Furcsa, hogy akkor ez a találmány szinte egyáltalán nem keltett érdeklődést, és ma már nincs otthon távirányító nélkül.
A Teslának összesen 278 bejegyzett szabadalma van 26 országban. Sok szabadalma van az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Kanadában, de sok mást a világ különböző országaiban hagytak jóvá. Sok találmányát nem védi szabadalom.