A norvég erdei macska objektíve az egyik legjobb lehetőség a kisgyermekes családok számára, mivel nem mutat agressziót a gyerekekkel szemben.
A fajta meglehetősen nagy: a hím súlya elérheti a 9 kg-ot, a nőstény pedig az 5 kg-ot. Egy állat várható élettartama körülbelül 15 év.
Annak ellenére, hogy a norvég erdő a közelmúltban (a XX. század 70-es éveiben) nemzetközi szakértői elismerést kapott, a fajta nagyon ősi.
Vannak képek Freya skandináv istennőről, akinek kocsijában macskák vannak befogva, egytől egyig a norvég erdőre emlékeztetve.
A mennydörgés istene, Thor, aki megvédi az embereket az agresszív szörnyektől, megjelent a mítoszokban a norvég macska társadalmában.
Úgy tartják, hogy a fajta ősét Nagy-Britanniából az északi harcosok, a vikingek hozták, akik tisztelettel bántak a macskacsaláddal. A zord skandináv éghajlatra összpontosítva a macskák sűrű szőrt kezdtek növeszteni, végül teljesen alkalmazkodva az életkörülményekhez.
Később a vikingek macskákat kezdtek magukkal vinni a kampányokra. Teljes értékű részévé váltak az északiak életének is: egereket, patkányokat fogtak, sőt be is engedtek otthonukba.
A norvég erdei erdők önállóan horgásztak, így a karmaik hihetetlenül élesek.
Ez a fajta Norvégia nemzeti macskája: ezt az állati címet V. Olaf király ítélte oda, akinek uralkodása 1957-1991 között volt.
A norvég erdei macska nem hajlamos az agresszióra, és békés természetű. Jól kijön más állatokkal, kizárva azokat, akiket esetleg vadászati tárgynak fog fel.
Csodálatos külső tulajdonságai, természetes szépsége és engedelmes természete ellenére a fajta csak Európában maradt népszerű. A Norvég Erdőt leginkább Norvégiában és Franciaországban értékelik.
A macskák kiváló vadászok. Ezenkívül megvan az a ritka képességük, hogy fejjel lefelé másznak le a fákról.
Az orr- és mancspárnák színe egyébként mindig a szőrzet domináns színével párosul. Érdekes tény, hogy az állat körülbelül 5 éves korában éri el teljes kifejlődését.
Fotó: Pixabay
