Azok, akik a saját négy fal között dolgoznak, nagyobb szabadságot érezhetnek, mint egy irodában. Egy otthoni irodában azonban nem minden megengedett.
A koronavírus-járvány sok szakembert küldött a home office -ba – és sokan ott is maradtak. A világjárvány óta megduplázódott az otthonról dolgozók száma. A 2019-es évben még a dolgozók 12,8 százaléka, de a világjárvány első évében, 2020-ban már 21,0 százaléka. A Szövetségi Statisztikai Hivatal 2023 júliusában kiadott sajtóközleménye szerint sokan még a koronavírus elleni intézkedések fokozatos megszüntetése után is otthonról dolgoztak. Ez az arány 2022-ben például 24 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy sokak munkanapja eltolódott és kevésbé stresszes lett. Óhatatlanul felmerül a kérdés: ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e az otthoni munkavégzésre, mint az irodai munkára?
Meghatározás: Mi a munkaidő és mi tartozik bele?
A munkaidő alapvetően azt az időszakot írja le, amely alatt a munkavállaló ténylegesen ellátja szakmai feladatait, és a munkáltató rendelkezésére áll. A német munkaidőtörvény ezt a szakaszt úgy határozza meg, mint „a munka kezdetétől a munka befejezéséig tartó időt, a szüneteket nem számítva”. Rudolf Buschmann munkajogász és ügyvéd szerint azonban a Spiegel.de oldalon ez a megfogalmazás kevéssé egyértelmű.
Segítőbb definíciót találunk az EU munkaidő-irányelvében: eszerint a munkaidő minden olyan időszak, amely alatt a munkavállaló az alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően ellátja feladatait, vagy a munkáltató nevében feladatokat lát el. A szabadidő ezzel szemben csak azt az időt foglalja magában, amellyel a munkavállaló szabadon rendelkezhet. Ez a megkülönböztetés különösen fontos az ügyelet esetében: egy kórházban dolgozó orvos vagy mentős akkor is dolgozik, amikor nem végez aktív munkát. Ugyanez vonatkozik az otthoni munkavégzésre is, még akkor is, ha otthon van, mindig rendelkezésre kell állnia.
A jogi helyzet: mi a munkaidőtörvény?
A munkaidőről szóló törvény (ArbZG) meghatározza, hogy a munkavállalók naponta és hetente mennyi ideig dolgozhatnak, és szabályozza a szüneteket és a pihenőidőket. Németországban például a maximális munkaidő napi nyolc óra és heti 48 óra. A tíz órára történő meghosszabbítás csak akkor megengedett, ha a hat hónapos időszak átlagos munkaideje napi nyolc órában állapodik meg.
A szünetek is pontosan meghatározottak: aki hat óránál többet dolgozik, 30 perces szünetre jogosult, és a munka befejezése és újrakezdése között legalább tizenegy órás pihenőidőnek kell lennie. A Spiegel.de szerint ezek a szabályok az irodában és az otthoni munkavégzésre egyaránt vonatkoznak. Ez biztosítja, hogy a szünetekre és a pihenésre vonatkozó követelmények az otthoni munkavégzés során is teljesüljenek. Továbbá, ha a munkavégzés kezdetét és végét a szerződés vagy a vállalat belső szabályzata szabályozza, akkor ezeket az otthoni munkavégzés során is be kell tartani.
A munkahely és a munkaidő ellenőrzése: Mi a munkavédelmi törvény?
A munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről szóló törvény célja a munkavállalók biztonságának és egészségének biztosítása. Ez a törvény az otthoni irodákra is vonatkozik, bár más feltételek mellett, mint az irodában. A munkáltató köteles felajánlani a munkavállalónak a munkahelyére vonatkozó kockázatértékelést. Ezen túlmenően, ha a munkavállaló kéri, a munkáltatónak el kell végeznie az otthoni irodai munkahely kezdeti értékelését, és fel kell hívnia a figyelmet az esetleges biztonsági kockázatokra.
