Petya Georgieva pszichológus, család- és házassági tanácsadó. Magáról elmondja, hogy elkötelezetten támogatja azokat az embereket, akik fájdalmat és problémákat tapasztalnak kapcsolataikban, akik elégedettebbek, boldogabbak, magabiztosabbak és céltudatosabbak szeretnének lenni. Petya Georgieva az Az-jenata.bg „” rovatát vezeti, amely lehetőséget ad olvasóinknak, hogy feltegyenek egy őket zavaró kérdést, és a pszichológus válaszol rájuk.
A mai beszélgetés a pszichológiai egészségnek és az őszi-téli szezon hatásának szentelve. Egyre rövidül a nappal, korábban sötétedik, egyre több időt töltünk bent, és mindez óhatatlanul befolyásolja hangulatunkat. Hogyan lehet felismerni a depresszív állapotokat, és milyen módszerekkel tudjuk semlegesíteni, azt a Petyával folytatott beszélgetésből megtudjuk.
Figyelmet fordítunk a gyermekek és fiatalok lelki egészségére, arra, hogy a koronavírus-járvány hogyan érintette őket, és milyen aggasztó jelekre kell figyelni viselkedésükben. Nem lehet nem beszélni a pánikrohamokról, amelyek az elmúlt években egyre több embernél általános jelenséggé váltak. Olvassa el Petya Georgieva pszichológus fontos tanácsait a következő sorokban.
Már az őszi szezonban vagyunk, egyre rövidül a nap, egyre kevesebb időt töltünk a szabadban, és ez óhatatlanul is tükrözi a hangulatunkat. Mit javasolsz, hogy változatosabbá tegye a napjainkat, és ne dőlj be az őszi melankóliának?
Bár gyakran vannak preferenciáink az évszakok tekintetében, azt javaslom, hogy összpontosítsunk arra, milyen előnyöket hoz az ősz, még akkor is, ha számunkra úgy tűnik, hogy szinte nincsenek. Az igazság az, hogy életünkben minden kettősséget tartalmaz – előnyöket és hátrányokat, minden évszak meghozza a maga „ajándékait” és hátrányait, és rajtunk múlik, hogy melyikre összpontosítunk. Ha megtanulunk nyitottak lenni és meglátni a szépet ősszel, és tudatosan meghozzuk a döntést, hogy erre összpontosítunk, akkor minden évszakot élvezhetünk, és kamatoztathatjuk annak előnyeit.
A COVID-korszak elmúltával a normális élethez való visszatérés már tény, de egy nagy különbséggel: sok ember mentális és érzelmi állapota megváltozott a járvány következtében. Úgy tűnik, egyre több szó esik a depressziós állapotokról, a pánikrohamokról, amelyeket sok ember, köztük gyerekek és fiatalok is feloldott. Mit mutatnak ebben az irányban a tapasztalatai, észleli-e az ilyen típusú állapotok növekedését a járvány lecsengése után, és milyen tippjei vannak ebben az irányban?
Igen, pontosan. Sajnos ez az időszak valóban megváltoztatta életünk számos aspektusát, különösen belső folyamatainkat, pszichénket és érzelmi világunkat. Világviszonylatban a tendencia még tovább nyúlik, nevezetesen, hogy még évekkel a járvány vége után is az ilyen típusú szorongó és depressziós állapotok növekedése várható.
De azt javaslom, hogy változtassunk ezen a tendencián, hogy a megelőzésre és a mentális egészségünkről való gondoskodásra összpontosítsunk. Szerencsémre azt tapasztalom, hogy egyre több szervezet, platform, ember és intézmény fordít figyelmet és jelentőséget ennek a témának, és egyre több erőfeszítést tesz ebbe az irányba. Úgy veszem észre, hogy egyre többen választják tudatosan, hogy gondoskodnak magukról – akár egyedül, akár úgy, hogy megfelelő szakembert találnak, akiben megbízhatnak.
A depresszió milyen jeleire kell figyelnünk, hogy időben reagálhassunk, mielőtt eluralkodna rajtunk?
A kérdés megválaszolása előtt egy fontos tisztázást szeretnék tenni, mégpedig a klinikai depresszió és a depressziós állapotok közötti különbséget. Az első esetben mentális betegségről van szó, amely orvosi kezelést igényel. A klinikai depresszió különbözik a depresszió egyéb típusaitól, mivel súlyosabb és hosszabb ideig tart.
A depresszió más típusai kevésbé súlyosak, és számos tényező okozhatja, például munkahely elvesztése vagy kapcsolati problémák. Fontos tudni, hogy mindenkinek vannak nehéz időszakai, szomorúnak érzi magát és vannak rossz pillanatai az életében, és ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy depresszióban szenvedünk. Ha azonban ezek az érzések néhány hétnél tovább tartanak, vagy megnehezítik a napi tevékenységeink elvégzését, ez a klinikai depresszió jele lehet.
Vele egy tartós állapotról beszélünk, amely évekig elhúzódhat, felerősödhet vagy alábbhagyhat, de mindig jelen van. Néhány tünet az állandó szomorúság, a tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése, a motiváció hiánya, az alvás, a súly és az étvágy megváltozása, a düh, az állandó fáradtság, a konkrét orvosi ok nélküli fájdalom és a működési nehézségek. A reménytelenség, az értéktelenség vagy a tehetetlenség érzése is megfigyelhető.
Nagyon gyakori állapot a pánikroham is, amiről már nem egyszer írtunk az oldalon. Noha ez egy hatalmas téma, amelynek kezelése összetett módszereket igényel, megosztaná néhány leghatékonyabb megközelítést a kezeléséhez?
Igen, a pánikrohamok és általában a szorongás egyre gyakoribbak, különösen a fiatalabbak és serdülők körében. Számos technika létezik az átmeneti megkönnyebbülésre és a megküzdésre, de az igazság az, hogy a tartós megoldás és a kiút érdekében mélyebben kell dolgozni. A PA-k általában a változás jelzései, jelzőlámpaként is felfoghatjuk őket arra vonatkozóan, hogy az életünkben valamire oda kell figyelnünk és cselekednünk kell, és változtatni kell, vagy nem teszünk valamit a számunkra megfelelő módon. És mi ez a dolog, amit a terápia során kutatunk.
Ha hatékony megközelítéseket kell megosztanom – ezek többnyire lassú és mély hasi légzések, emellett a fizikai mozgás segít aktiválni a stresszhormonokat semlegesítő antistressz hormonokat, pl. szó szerint megváltoztathatjuk testünk biokémiai összetételét, és visszavehetjük az irányítást felette. Természetesen ezek nagyon általános megközelítések, minden eset egyedi, de jó hatással lehetnek és enyhíthetik a kezdeti tüneteket.
Felhasználom az alkalmat, hogy beszélgetésünkön keresztül emlékeztessem, hogy a „” rovat aktív és érdeklődéssel várjuk olvasóink leveleit. Mit mondanál azoknak, akiknek van kérdésük, de félnek feltenni egy hozzád hasonló hivatásos pszichológust?
Nem szégyen segítséget kérni és gondoskodni magadról, szégyen, ha nem teszed, és fájdalomban és megbánásban élsz. Ez pedig mind a pszichénk, mind a fizikai testünk árt, ezért azt javaslom, hogy engedd meg magadnak, hogy gondoskodj életed legfontosabb személyéről – magadról! Csak így tudsz a lehető legjobban gondoskodni szeretteidről!
* * *
Az Az-jenata.bg „Az Ön kérdése – a mi tanácsunk” rovata lehetőséget ad arra, hogy olyan kérdést küldjön el, amely zavarja az info@az-jenata.bg e-mail címre, és Petya Georgieva pszichológus válaszol. Időnként válaszolunk kérdéseire. Az olvasók anonimitásának megőrzése érdekében a kérdéseket csak kezdőbetűkkel közöljük.