A sebkötözésnek optimális feltételeket kell biztosítania a sebgyógyuláshoz, meg kell védenie a sebet a mikroorganizmusok által okozott fertőzésektől és az azt követő sérülésektől.
A sebkezelés olyan készség, amellyel mindannyiunknak rendelkeznie kell, mert sosem tudhatod, mikor jönnek jól ezek a készségek, de az elsősegélynyújtás ismereteit úgy kell felépíteni, hogy szükség esetén ne járj kaotikusan vagy helytelenül.
Tehát egy háziorvos beszél a sebkötések alapelveiről, típusairól, valamint a bőrelváltozások kezelésének, fertőtlenítésének szabályairól.
A sebkötözés fontos szabályai: mire kell emlékezni
A sebkötés módja számos tényezőtől függ, elsősorban a seb típusától. Az ilyen orvosi manipuláció több szakaszon mehet keresztül. Ha a seb vérzik, először a vérzés megállítása. A vérzés megállításának legjobb módja a nyomás alkalmazása, azaz a sebzett terület megnyomása egy kendővel, gézlappal vagy tiszta ruhával. A vérzésnek néhány percen belül meg kell állnia. Ha vér ázott át a gézen vagy a ruhán, adjon hozzá még néhány réteg gézt.
A vérzés megszűnése után meg kell védeni a sebet a szennyeződéstől és fertőzéstől. Először is a sebet folyó vízzel vagy sóoldattal le kell mosni, majd antiszeptikummal fertőtleníteni. Az utolsó lépés a megfelelő kötés felhelyezése.
Emlékeztetni kell arra, hogy nincs univerzális kötszer, amely minden típusú sebre alkalmas. Amikor a seb gyógyul, érdemes hidratáló kenőcsöket használni, például allantoint vagy D-panthenolt.
A kötszerek típusai: mik ezek és mire van szükségük
A szerep az, hogy optimális feltételeket biztosítsanak a sebgyógyuláshoz, miközben megvédik a sebet a további sérülésektől és a patogén mikroorganizmusok behatolásától.
Milyen esetekben és mire használható a sebkötöző:
- a gyógyszerkészítmények visszatartása a bőr sérült területén;
- a seb védelme a további károsodástól és a patogén mikroflóra – baktériumok behatolásától;
- a bőrkárosodás helyének rögzítése;
- a vérzés megállítása a belső szervekre nehezedő nyomás létrehozásával
Ami a kötszerek osztályozását illeti, a felhasználási céltól függően több paraméter szerint vannak felosztva. És igen, vannak ilyen sebtapaszok:
- immobilizálás;
- holding;
- okkluzális;
- préselés;
- javító;
- gyógyászati;
- steril.
Ezenkívül a sebkötések a felhasznált anyagtól függően változhatnak – puha, gipsz, kemény.
Ez érdekes! Az orvostudománynak van egy olyan ága, mint a desmurgia. Ez a rész azon alapul, hogy megtanuljuk, hogyan kell megfelelően felvinni a kötszert a sérült felületre. Ebben az esetben különbséget kell tenni az olyan fogalmak között, mint a kötés és az öltözködés. Például kötszert használnak, ha a testen fekélyes és sebes bőrelváltozások vannak, maga a kötszer tartalmazhat különféle gyógyászati anyagokat. De maga a kötés célja a kötszer rögzítése a sérült testterületen .
A sebek fertőtlenítése, mint a kötözés első szakasza
Sokan kíváncsiak a sebek fertőtlenítésére. Mi alkalmas a bőrelváltozások fertőtlenítésére, és mit jobb nem használni? Kezdjük a jól ismert hidrogén-peroxiddal és szalicil-alkohollal, amelyeket egykor a sebek fertőtlenítésére használtak, de ma már nem ajánlottak, mivel irritálhatják és ki is száríthatják a bőrt. Ezek azonban gyengébb fertőtlenítő hatásúak, mint a patikában kapható „testvéreik”.
A sebek fertőtlenítésére korszerűbb miramisztin, klórhexedin vagy oktenidin alapú fertőtlenítőszerek javasoltak, különösen spray formában. Ha nincs kéznél fertőtlenítőszer, sima vízzel és szappannal kimoshatja a sebet. A fertőtlenítőszer alkalmazása előtt a sebet folyó vízzel is javasolt leöblíteni.
Meg kell jegyezni, hogy nem minden seb esetén szükséges folyékony antiszeptikum használata. Égési sérülések, erősen vérző sebek (először el kell állítani a vérzést) és nagyon mély harapások esetén nem alkalmazzák ezeket a szereket. Mély sebekre érdemesebb antibakteriális szereket használni gél formájában, különösen alkalmasak sérülésekre, például felfekvésekre, fekélyekre és égési sérülésekre.
A sebkötés cseréje
Milyen gyakran kell a kötést cserélni? Jellemzően, ha egy sebkötésről van szó, magát a kötést átlagosan naponta egyszer kell cserélni. Erősen váladékozó sebek esetén, amikor bőséges gennyváladék van, gyakoribb kötéscsere szükséges, például napi 2-3 alkalommal. Emlékeztetni kell arra, hogy a sebet minden kötéscsere során fertőtleníteni kell.
A sebgyógyulás fázisai az idő múlásával.
Gyulladásos fázis (tisztulás) – 1-3 nap: a fagociták és a proteolitikus enzimek aktiválódnak, majd a seb autolitikusan megtisztul a mikrobáktól, szennyeződésektől és nekrotikus szövetektől.
Termelő (proliferatív) fázis – 2-14 nap: új erek kialakulása és a hibák granulációs szövettel történő feltöltése, az epidermisz újjáépül.
A hámképződés fázisa 3-4 naptól 20-21 napig, sőt akár több hónapig is tart: a granulációs szövet hegszövetté alakul, megindul a sérült bőr gyógyulási folyamata.
A sebgyógyulás sebessége függ a sérülés méretétől, elhelyezkedésétől, a bőr vérellátásától, a seb szélétől, idegen test jelenlététől a sebben, fertőzéstől és nekrotikus szövettől. A gyógyulási folyamat az alkalmazott technikáktól és gyógyszerektől is függ.
Olvassa el még:
