A kertben és a veteményeskertben végzett munkához szükséges tippek és ajánlások bősége lekerült a listáról.
- Első tipp: a magvak fertőtlenítése hidrogén-peroxiddal
- Második tipp: a magvak fertőtlenítése kálium-permanganátban
- Harmadik tipp: ammónia használata
- Negyedik tipp: tegyük a tojáshéjat a lyukba
- Ötödik tipp: adjunk hozzá egy tojást a mélyedésekhez
- Hatodik tipp: ne habozzon hozzáadni hamut
- Hetedik tipp: készítsen együtt kémiai és biológiai készítményeket
Még a tapasztalt gazdálkodók is elvesznek több száz oldal, blog, szakértő és amatőr között, akik megosztják észrevételeiket, gyakran egymásnak ellentmondóan.
Vannak, akik ódzkodnak az újításoktól, inkább mindent a régi módon csinálnak, van, aki minden ajánlást átnéz, míg mások kiválasztanak egy-két bájos bloggert, és csak az ő tanácsaikat követik. De ezek a tippek gyakran többet ártanak, mint használnak.
Első tipp: a magvak fertőtlenítése hidrogén-peroxiddal
A hidrogén-peroxidot a kertészek aktívan használják, beleértve a magvak fertőtlenítését is. A probléma az, hogy fertőtlenítő tulajdonságai nem olyan hatékonyak.

Ez persze jobb, mint a semmi, de az akcióban találhat erre a célra speciális készítményeket, amelyek tevékenysége a kifejezetten „kerti” betegségek kiküszöbölésére irányul. Egyetértek, nem valószínű, hogy valaki fitosporinnal kezeli a sebet. De sokan fertőtlenítik a magokat peroxidban.
Ez a tanács figyelmetlenségből fakadt. A magokat hidrogén-peroxidba áztatják, hogy a héj lágyuljanak. Ez növeli a csírázást, és a csírákat könnyebben kiengedik a magdobozból. Jó módszer a paradicsomhoz, mivel a csírája gyakran nem tud kijutni a héjból, ami befolyásolja a palánták fejlődését.
Második tipp: a magvak fertőtlenítése kálium-permanganátban
A történet ugyanaz, mint a peroxiddal. A kálium-permanganát gyenge fertőtlenítő hatású, és csak akkor alkalmas, ha nincs kéznél hatékonyabb szer.
Ezt a módszert több évtizeddel ezelőtt aktívan használták. De nem azért, mert hatásos, hanem azért, mert korábban nem lehetett magvak kezelésére szánt készítményeket beszerezni.
Harmadik tipp: ammónia használata
Az ammónia nitrogén-kiegészítőként nemcsak gazdaságilag veszteséges, hanem veszélyes is.
Az ammónia az ammónia. És az ammónia gyorsan elpárolog. Etetés után a növény nagy adag nitrogént kap, de mivel az ammónia elpárolog, a nitrogéntáplálás hamar leáll. A rendszeres ammóniával történő műtrágyázás ideális módja a gyümölcsök és zöldségek nitrátszintjének növelésére.
De nem ez a veszélyes. Zárt térben, például üvegházban, a felhalmozódó ammóniagőzök komoly károkat okozhatnak az emberben és a háziállatokban, mert nagy koncentrációban ez az anyag halálos.
A talaj ammóniával való öntözésével a tulajdonos elpusztítja a benne élők nagy részét, a gilisztáktól a mikroorganizmusokig.
Negyedik tipp: tegyük a tojáshéjat a lyukba
Ez a tanács nem ártalmas, de haszontalan. A tojáshéjnak több évnek kell eltelnie ahhoz, hogy lebomlik, hogy a növényt kalciummal láthassa el. Eközben a növények kalciumhiányban szenvednek, mert a tulajdonos a héjra támaszkodott.
Ötödik tipp: adjunk hozzá egy tojást a mélyedésekhez
Ez a módszer csak kellemetlen szagot ad. De a megromló tojásból felszabaduló kénhidrogén káros a növényekre és az emberre.
Hatodik tipp: ne habozzon hozzáadni hamut
A logika itt egyszerű: mivel a hamu természetes termék, biztonságos. De a hamu lúgosítja a talajt. Ha a talaj túlságosan lúgossá válik, az negatívan befolyásolja a növények fejlődését.
Hetedik tipp: készítsen együtt kémiai és biológiai készítményeket
Az erőfeszítések és az idő ilyen módon történő megtakarítása ahhoz a tényhez vezet, hogy a biológiai termékek használhatatlanná válnak a „kémia” hatására, és a kémiai termékek kiszámíthatatlanul viselkedhetnek.