Szemléltető kép / Fotó forrása: Freepik
Július 20-án Szent Illést ünneplik. Itt vannak a hagyományok és szokások, amelyeket tiszteletben kell tartani.
E nap előestéjén a lányok éjszaka kimentek a kenderrel (kendernövényekkel) bevetett mezőkre, levetkőztek, és meztelenül gurultak a termés körül, majd felöltöztek és hazatértek. Ha Szent Ilile felől éjjel zöld kenderrel álmodtak, az annak jele volt, hogy fiatal és jóképű fiúkat fognak összeházasodni, ha pedig száraz kenderről álmodoztak, akkor azt mondták, hogy idős emberekhez mennek férjhez – írja a crestinortodox.ro.
Ezen a napon délelőtt gyógynövényeket szüreteltek, főleg bazsalikomot, amelyet a házak padlásán, az eresz alatt vagy a kamrában száradtak. A varázslatokhoz és bűbájokhoz használt növényeket is most gyűjtötték össze. Ezen a napon a nők bazsalikomot vittek a templomba megszentelni, majd hazatérve felgyújtották, és a keletkező hamut terápiás célokra használták fel, amikor gyermekeik szája kelés volt.
Július 20-ig nem lehetett almát enni, és nem volt szabad, hogy ezek a gyümölcsök egymásnak csapjanak, a jégeső elkerülése érdekében, ez a szokás ma is megmaradt. Ezen a napon az almák a templomba mennek felszentelni, abban a hitben, hogy csak így lesznek aranyalmák a túlvilágon.
Szent Illéskor a románok a halottak lelkére is emlékeztek, különösen a halott gyermekek lelkére. Az asszonyok idegen gyerekeket hívtak egy almafa alá, amit megrázva adták alamizsnának a lehullott almákat. Így azt tartják, hogy a halottak örülnek.
Lásd még:
Hagyományok és szokások
Azt hitték és tartják ma is, hogy ha Szent Illésre mennydörög, minden mogyoró kiszárad, és a gyümölcsösökben férges lesz a gyümölcs. Most a falvakban a méhészek méhmézet gyűjtöttek, ezt a műveletet „kaptárvágásnak” nevezték. A mézet szüretelték csak testileg-lelkileg tiszta, ünnepi ruhába öltözött férfiak, akiknek gyerek segített, nőket nem engedtek be a kaptárba.
A mézszüret után a ház népe az ünnepi pillanatra meghívott rokonokkal, szomszédokkal együtt megkóstolták az új mézet és mézzel édesített pálinkával tisztelték meg magukat. Az ünnepi étkezés a méhészek bőségét és a kaptárakat a mannalopástól való megóvását hivatott szolgálni, és igazi bulivá alakult dallal és játékkal. Nagy odafigyelésre volt szükség, hogy ezen az étkezésen ne legyen jelen a bűbájhoz, varázslathoz értők, mert az ilyen nagy napokon ellopott méz „bűvöletében és varázslatában erősebb”.
Az ókorban ezen a napon szokás volt a Kárpátok két oldalán élő faluközösségek (nedei) összejövetelét szervezni, vásárokat, vásárokat, vásárokat rendeztek, melyek egy részét a mai napig megőrizték. Ezeken a több napon át tartó, a fiatalok ismerkedési lehetőségének tartott rendezvényeken a hangulatot zene élénkítette, valamint pásztori termékek, háztartási eszközök, szerszámok, mezőgazdasági termékek kereskedelme is zajlott.
Lásd még:
Legyen naprakész a legfrissebb hírekkel. Kövesse a DCNews-t és tovább
