Akár kezdő, akár cukrász profi vagy, valószínűleg sokat használsz sütőport és szódabikarbónát. Nem csak ok nélkül. Ezek a sütés során leggyakrabban előforduló kelesztőszerek felelősek azért, hogy a sütemény milyen puha lesz.
Lehet, hogy hasonlóan működnek, de elgondolkozott már azon, hogy egy recept miért használja az egyiket a másik helyett, vagy mindkettőt?
Nem ugyanaz
A sütőpor és a szódabikarbóna nem ugyanaz, és nem is szabad összekeverni őket. A szódabikarbóna 100 százalékos nátrium-hidrogén-karbonát, egy lúgos sóvegyület, amely savval keverve szén-dioxid gázt képez. A sütőpor viszont nátrium-hidrogén-karbonát és sav keveréke, amelynek aktiválásához nedvesség és hő szükséges.
Mikor kell sütőport használni
Mivel a sütőpor már tartalmaz savat, olyan receptekben használják, ahol a sav nem jelentős összetevő. A legtöbb boltban vásárolt sütőpor akkor kezd aktiválódni, amikor érintkezik a folyadékkal, majd újra hő hatására.
Mikor használjunk szódabikarbónát
Mivel a szódabikarbónát savval kell keverni ahhoz, hogy szén-dioxid képződjön, gyakran előfordul olyan receptekben, amelyek erős savas összetevőket tartalmaznak, például kakaóport vagy írót. A szódabikarbóna elősegíti a barnulást is, így kiváló választás olyan receptekhez, mint a klasszikus csokis sütik.
Miért tartalmazza mindkettő?
A szóda alapvetően semlegesíti a savas komponenst a szén-dioxid előállítása során. De mi van akkor, ha sav kell az ízért? Ha csak szódabikarbónát használ, elveszti azt a jellegzetes szagát. A kettő kombinációja megkeleszti a süteményt, és megőrzi az ízprofil egy részét.
Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a szódabikarbóna önmagában nem serkenti eléggé az erjedést. Túl sok hozzáadása fémes vagy keserű ízt eredményez. Akkor érdemes sütőport is hozzáadni. A legtöbb pékárunál finom egyensúly a gázosítás, az ízesítés és a barnulás között, így mindkét típust gyakran ugyanabban a receptben használják. Ezért a legtöbb sütéshez pontos receptek és méretek követése szükséges.
