Tudtad, hogy az agy 95%-a „kikapcsolva” marad, amikor stresszre, automatikus szokásokra és a mindennapi túlélésre reagál, így a potenciálod kihasználatlan marad?
Ez volt az egyik tanulsága a Jeanette Bronée által tartott „The Self-Care Mindset” című workshopnak, amelynek középpontjában a Power Pausing koncepciója áll, amelyet ő maga fejlesztett ki, kiemelve a stratégiai szünetek végrehajtásának fontosságát a személyes és szakmai teljesítmény maximalizálása érdekében.
„Mi történik az agyban? A tanulmányok szerint a stressz felgyülemlik, és mi csak megyünk tovább. Csak megyünk és megyünk. Tehát tudatosítanunk kell, hogy ez az Energizer nyuszi dolog nem egy kitüntetés. Valójában azt jelentheti, hogy nem figyelünk tovább, nem vagyunk többé kíváncsiak, és az elménk alapvetően „túlmelegszik”. Ennek következtében nem tud tisztán gondolkodni. Mindig lesz valaki, aki azt mondja: „Én ezt nem érzem”. Nem, azért nem érezzük ezt, mert adrenalinon futunk. Tehát ha balesetet szenvedsz, és megvágod magad vagy valami hasonló, nem igazán fáj, mert az adrenalin áramlik, és az elménk is ugyanígy működik” – magyarázta az öngondoskodás és a rugalmasság globális szakértője egy találkozón, amelyet kizárólag az EO Puerto Rico vállalkozói hálózat , a Entrepreneur Organization helyi tagozatának tagjai számára rendeztek.
Ezért rámutatott a kulcsfontosságú eszközök kifejlesztésének fontosságára, amelyek lehetővé teszik az érzelmi és mentális kontroll visszaszerzését, a rugalmasság javítását és az aktuális kihívások tisztább kezelését.
A Power Pausing koncepciójáról megtanította a legfontosabb összetevőket és azt, hogyan lehet azt a mindennapi életben gyakorlatilag alkalmazni. Ez nem más, mint az, hogyan teremtsd meg a mentális teret, amely ahhoz szükséges, hogy céltudatosan és tisztán cselekedj. A meditációval ellentétben a Power Pausing a cselekvés előtti önértékelés módszere, amely tudatos szünetet és aktív odafigyelést igényel.
Bronée rámutat arra, hogy ahhoz, hogy nyugodtak és higgadtak legyünk, a cselekvések és interakciók között szüneteket kell tartanunk, még akkor is, ha úgy érezzük, hogy nincs rá időnk, mivel ezek a szünetek elengedhetetlenek a stressz csillapításához, az agy stimulálásához és az idegrendszer ellazításához.
Gyakran előfordul, hogy stresszhelyzetben kissé ingerlékenyek leszünk – tette hozzá, miközben egy bokszoló Power Pausing példáját hozta fel, akinél megfigyeljük, milyen gyorsan mozog és milyen keményen üt: ‘Figyeljük az akciót, de elfelejtjük, hogy a bokszoló hárompercenként a sarokba megy, hogy egy perc szünetet tartson. Megszabadul ettől, és felkészül a következő menetre, elfelejti a hibákat, visszatér a jelen pillanatba, iszik egy kis vizet, lerázza magáról, és visszatér a jelen pillanatba.
Miközben Bronée megerősíti, hogy a félelem, a bizonytalanság és a kétség valós és mindenhol jelen van, azt szorgalmazza, hogy ezeket arra kell használni, hogy haladjunk afelé, amit akarunk.
„Nem próbáljuk elvetni, de ha nem vagyunk tudatában ennek a félelemnek, bizonytalanságnak és kétségnek, akkor a stressz felgyülemlik, és 95%-ban automatikus szokások alapján működünk. Ez 5% esélyt ad arra, hogy növekedést generáljunk, mindössze 5%-ot. Ez a 95% a kiaknázatlan potenciálod. Ez tehát az emberi csapda: 95%-ban automatikus szokásokat használunk, ami azt jelenti, hogy valójában nem növekedünk, hanem problémákat oldunk meg” – figyelmeztetett az »Öngondoskodó gondolkodásmód« című könyv szerzője.
Ennek következtében – mutat rá – aztán kimerülünk, és azt gondoljuk, hogy az öngondoskodás a hétvégi regenerálódásra való. Rámutat azonban arra, hogy ha egész nap gondoskodunk magunkról, egyszerűen azzal, hogy egy pillanatra megállunk, és megkérdezzük magunktól, hogy most hogyan érzem magam, hogyan gondolkodom, vagy mire van szükségem ahhoz, hogy továbblépjek, az segíthet megváltoztatni a képet, mert így kezdünk egész lényekké válni, és felfedezni emberi éleinket.
„Szeretném, ha nem felejtenénk el, hogy az, ami érdekel minket, az minket is érdekel. Az aggódást információként próbáljuk használni, hogy megmondjuk, hogyan jutok el oda, ahová el akarok jutni, amit el akarok érni. A közös potenciálunk felszabadítása azt jelenti, hogy a növekedési gondolkodásmódunk így néz ki: ha túlélési üzemmódban vagyunk, ez a 95%-os automatikus szokás, ez a túlélő agyunk, a félelem hajt minket, ki vagyunk kapcsolva, reakcióban vagyunk, kiborulunk. Akortizol a stresszhormon, és anélkül, hogy észrevennénk, folyamatosan stressz üzemmódban vagyunk. Ebben az állandó stressz üzemmódban azt gondoljuk: biztonságban vagyok? Folyamatosan reakcióban vagyunk” – mondta.
Hogyan tartsunk szünetet?
Íme a körforgás:
- Szünet
- Figyeljünk:
- Kérdezd meg a
- Cselekedj
- Kérdezz újra
„Amikor átmegyünk abba az állapotba, amit én „hallgatózásnak” nevezek, az érzelmi módba, ahogyan elkezdünk kapcsolódni egymáshoz, elkezdünk szerotonint felszabadítani. Ez éppen az a hatalmi szünet, az a kis szünet, amely lehetővé teszi az idegrendszer számára, hogy megnyugodjon. Megnyugodni, ez szabadítja fel a szerotonint. Amikor elkezdünk egymásra figyelni, az oxitocin nevű kapcsolati hormon az, ami elkezd bejutni a szervezetünkbe. Ekkor érezzük a szeretetet, azt, hogy törődünk egymással, és ekkor kezdjük érezni a kötődést. Ekkor építünk kapcsolatokat. A túlélőagyunkkal nem lehet kapcsolatokat építeni, az nem működik” – mondta.
Azt is elmondta, hogy amikor az öngondoskodás mentalitásáról beszélünk, akkor valójában a társas mentalitásról beszélünk.
Három fontos szünet:
1. Fizikai szünet: egyszerűen azért, hogy az idegrendszer megnyugodjon.
2. Kérdezd meg magadtól: „hogyan érzem magam most?”. Így kezdünk el figyelni az érzelmeinkre.
3. Emeljük fel a figyelmünket, és igazodjunk ahhoz, amit el akarunk érni. Kérdezzük meg magunktól: ‘mire van szükségem ahhoz, hogy elérjem?
‘ Most lépünk be a figyelő elmébe, a növekedési gondolkodásmódba, a tudatos elménkbe. Így gondolhatsz az első szünetre, a bokszoló példájával: regenerálódj, állítsd vissza, fókuszálj újra, kapcsolódj be újra. Ezután tisztábban tudunk gondolkodni, mert ne feledjük, hogy a szándék táplálja a figyelmet’ – mutatta be.
Hallgatási stratégiák: fizikai, érzelmi és kommunikációs – mire van szükség?
Fizikai meghallgatás = Kapcsolódás
- Visszaszerzés
- Újraindítás
- Refókuszálás
- Re-engage
* Gondolkodj tisztán.
Érzelmi hallgatás = Kommunikálni
- Connect
- Kommunikálj
- Együttműködés
- Hovatartozás és bizalom
* Kapcsolódj bele empátiával.
Szellemi meghallgatás = Együttműködés
- Kíváncsiság
- Bátorság
- Kreativitás
* Céltudatosan cselekedni és együtt hatást gyakorolni.
