A tégla jelenleg nem csak az egyik legnépszerűbb és leggyakrabban használt építőanyag, hanem hatékony eszköze a különféle építészeti és művészeti problémák megoldásának. A téglák felhasználási lehetőségei napról napra bővülnek.
A tégla, mint befejező anyag, ősidők óta jelent meg, amikor az emberek megjegyezték, hogy az agyag, amellyel bekenték a kövek, amelyekből a kandalló került, megkeményedik. Ekkor kezdték el agyagcsiszolással készíteni a téglát, miközben egy bizonyos, szükséges formát, kiégetést kapott
Miután a téglagyártást a szállítószalagra helyezték, ez lett az épületek építésének egyik fő anyaga.
Az idők során a téglák gyártása és felhasználása jelentős változásokon ment keresztül, és a technikai fejlődés sem kerülte meg. Az új fejlett technológiáknak és a nagyobb szállítási lehetőségeknek köszönhetően a téglák iránti kereslet jelentősen megnőtt.
Érdemes megjegyezni, hogy még a téglarakás folyamata is megváltozott. Korábban csak cementet használtak erre, most már habarcs. Maga a tégla is tökéletesebb lett. A téglát megszűnt egyetlen, sablonos formában gyártani, ma már többféle mérettel és formával is meglephet. Most ez az anyag nemcsak műszaki jellemzői miatt érdekes, hanem esztétikai szempontból is, hiszen most már dekorációs elemként is használható (például téglafal).
Különleges, egyedi körülményekhez speciális tégla készül. Például tűzálló tégla – szűk alkalmazási területtel rendelkezik, kandallók és kályhák gyártásához szükséges. Az ilyen tégla hőálló agyagból készül, és kopásállósága különbözteti meg.
A burkolótégla a legvonzóbb esztétikai szempontból. A felületén akár dekoratív minta is lehet, de anélkül is elég vonzónak tűnik. De ezek a tulajdonságai nem mindig alkalmazhatók a házra, mivel önmagában nagyon masszív és nehéz.