A krónikus stressz és a frusztráció, félelem, aggodalom mindennapi keveredése különféle rendellenességekhez vezethet, a szorongástól a kényszerbetegségig vagy a hipochondriáig. És mivel mindezeknek nevet kellett viselniük, neurózisoknak nevezték őket.
Korunk leggyakoribb mentális zavarai a neurózisok, a hangulat- és személyiségzavarok, valamint a depresszió. A neurózis egy hosszan tartó mentális zavar, amelyről az érintett személy tudatában van, és amely nem zavarja a személyiség alapvető funkcióit. A pszichózistól eltérően nem generálja a valósággal való kapcsolat elvesztését, és a neurotikus ember kisebb-nagyobb mértékben alkalmazkodik a társadalmi élethez. A neurózist azonban súlyos tehernek érzik az érintettek számára.
Miért jelennek meg?
A megoldatlan vagy elfojtott konfliktusok, amelyek többnyire gyermekkorból származnak, problémákká válnak, és stresszes körülmények között pszichés, pszichoszociális vagy fizikai tüneteken keresztül nyilvánulnak meg. A szakemberek szerint ezek azt jelentik, hogy az érintett pszichéje felhívja a figyelmet szenvedésére, segítséget kérjen. Sajnos a körülötte lévők általában védekezően reagálnak a neurotikus negatív, szokatlan viselkedésére.
A neurózis kifejezést a legtöbb pszichológus különféle mentális zavarok – fóbiák, szorongásos zavarok, pánikroham, kényszerbetegség, hisztéria, hipochondria és bizonyos skizoid vagy paranoid rendellenességek – jelölésére használja.
Ez fizikailag is megnyilvánul
A mentális megnyilvánulások közé tartozik a szorongás, a depresszió, a rögeszmés gondolatok vagy cselekedetek. Érzelmileg feszült állapotok, gyakori hangulatváltozások, bűntudat, önbizalomvesztés, félelem, bizonytalanság, szégyenérzet, interperszonális kapcsolatok problémái, fokozatos teljesítménycsökkenés jelentkezik. Fizikai tünetek alvászavarok, szexuális zavarok, bulimia vagy anorexia, valamint szervi ok nélküli fájdalom.
Pszichoterápiára lehet szükség
A neurózisok kezelése típusától és az általuk okozott szenvedés intenzitásától függ. Megnyilvánulhatnak a mindennapi ritmust és a társasági életet nem befolyásoló kényelmetlenségben, de a mindennapi élet rendkívül kellemetlen korlátaiban is, amelyek intenzitása fokozatosan fokozódik, ha nem kezelik megfelelően. Enyhe formákban az érintett saját erejéből, stresszkezelési technikák segítségével tudja visszaszerezni az irányítást. Közepes esetekben azonban már nem boldogul magától, súlyos esetekben pedig speciális terápia nélkül nem lehet leküzdeni vagy javítani a problémát. És ez a pszichoterápia. Éppen ezért tanácsos minden neurotikus viselkedés esetén pszichológus vagy pszichoterapeuta tanácsát kikérni.
A pszichoterápia révén feltárható a neurózis mély oka, így a gonoszt a gyökerénél támadják meg, és a belső konfliktust sikeresen feloldják. Súlyos neurózisok esetén azonban a szakemberek gyógyszeres kezelést is javasolhatnak. A szerotonin újrafelvétel-gátlók például kompenzálják a neurotranszmitter rendszer egyensúlyhiányát. De vannak más gyógyszerek is, amelyeket neurózisban írnak fel, hogy átmenetileg enyhítsék az érintett személy szenvedését. A terápia egyes esetekben az érintett személy társadalmi visszailleszkedését célzó intézkedéseket is tartalmaz.
Következtetésként le kell szögezni, hogy a gyógyszerek csak a neurózis kellemetlen tüneteit elnyomják, az okot nem kezelik. Ezért a pszichoterápia javasolt, mint hatékonyabb módszer, hosszú távú eredménnyel.
Tudtad, hogy…
-
… tanulmányok szerint a neurózisok leggyakrabban az élet harmadik-negyedik évtizedében jelentkeznek?
-
… a neurózisok gyakrabban érintik a nőket, mint a férfiakat?
